Az a helyzet, hogy per pillanat még fogalmam sincs mi lesz. Ilyen még nem volt. Az elmúlt 2 év aupairkedésem során részem volt már pár családváltásban és ilyet még nem pipáltam, hogy 3 héttel a költözésem előtt ne legyen meg a családom és ne tudjam, hogy hogyan is lesz tovább..Merthogy jelenleg ez van most, még mindig nem találtam semmit.
A hosztcsaládomhoz június 2-án, azaz pontosan 3 hét múlva érkezik az új aupair. Addig nekem le kell lécelnem innen, ha törik ha szakad. Családot viszont még nem találtam, így gőzöm sincs, hogy hova..Egy barátnőm, Zsófi felajánlotta, hogyha nem lesz hová mennem akkor egy hetet náluk is ellehetek, szóval ha ebből a szögből nézem, akkor 4 hetem van, hogy találjak valamit.
Mindqazonáltal pedig nem értem, hogy mi van. Naponta minimum 3-szor csekkolom a gumtree-t, bújom a hirdetéseket és napi 5-6 hirdetésre válaszolok is. Az heti szinten áltag 35-40 hirdetést jelent. Ebből a 35-40-ből pedig jó esetben 3-4 vissza is jelez, vagy pozitívat, vagy negatívat. Nem tudom, hogy miért van, hogy csak ilyen kevesen válaszolnak, ha a korábbi családkereséseimből indulok ki, akárhányszor hirdetést adtam fel vagy én válaszoltam valamire, mindig a családoktól kapott üzenetektől volt hangos a telefonom vagy teli az email fiókom. És legutóbb mikor családot kerestem még csak kicsivel több, mint egy éve voltam itt, nem volt ennyi tapasztalatom és az angolom sem volt tökéletes, mégis jöttek az üzenetek. Talán most, 2 év tapasztalattal, tökéletes angollal és 3 családtól kapott referenciával ne kellenék senkinek?? Akármennyire is nem én vagyok az aupairek gyöngye, de ez nekem kicsit fura..Arra is gondoltam, hogy tán azért nem jönnek üzenetek, mert valami gond van az email fiókommal (a régi citromail-es címemet használom, amivel már előforult, hogy nem kaptam meg minden levelet.) Éppen ezért, pár napja beállítottam egy másik email címet a gumtree-re, gondoltam hátha..nem mondanám, hogy túlzottan felélénkült volna az email forgalom, de valamivel több jön.. A lényegen mindenesetre viszont nem változtat, hogy családom még nincs...
Ajánlat amúgy lenne, de mostmár rutinos rókaként mindenre én sem bólintok rá. Múlt héten megpályáztam egy nanny pozíciót a gumtree-n, 3 gyerekes család, heti 45-50 óra munka. A nő pedig vissza is hívott, meg is örültem,hogy végre valaki visszajelez. Azonban a részletektől annyira nem voltam elragadtatva, ugyanis a heti 45-50 óra hétfőtől szombatig oszlik el, szombat reggelenként 7-től délután 1-ig kéne dolgozni. Ez azt jelentené, hogy a péntek este kiesik, mint szabadidő, merthát hová a fenébe megyek (bulizni vagy csak szórakozni) abban a tudatban, hogy másnap reggel 7-től meló? És ezen felül pedig kellettem volna szombat esténként is szittelni (nem minden szombaton, de a nő hozzátette, hogy előfordulhat.) Tehát egyetlen szabadnapom lenne, a vasárnap, de vasárnap este szintén hová megyek szórakozási célzattal, ha hétfő reggel 3 gyereket kell pesztrálnom?! És mindezért a munkáért heti 150-et fizettek volna. A nő kedves volt meg minden, biztos nem egy horribilis család lettek volna, de én már kaptam olyan ajánlatot is, hogy hétfőtől péntekig tartó (heti 40 óra) munkáért 200 fontot fizetnek, szóval a heti 6 napot 150-ért ennek fényében nem vállalom be.
Aztán tegnap feladtam egy újabb (kb a nyolszázadik) hirdetésemet a gumtree-n. Az első 3 email amit kaptam természetesen mocskosabbnál mocskosabb ajánlat volt, egy faszi azt akarta, hogy masszírozzam meg 150 fontért, egy másik szimplán egy "friend-et" akart (aha, hülye én sem vagyok), a harmadikra már nem is emlékszem, lényeg, hogy az ajánlata távol állt az aupair/nanny munkától.
Aztán este felhívott egy nőci, hogy nanny-t keres 2 gyereke mellé. Amit elmondott mind jól hangzott, a gyerekek életkora, a család elhelyezkedése, a munkaórák, kezdtem is reménykedni, hogy végre egy normális család és esélyem is van náluk. Aztán a nő nonszensz dolgokat kezdett kérdezgetni, azt mondta, mondjak példát arra, amikor megoldottam egy krízist a hosztcsaládomban, mit csináltam, hogy csináltam? Nem tudom minek nézett, tán Bruce Willis-nek, hogy kedvtelésből kríziseket oldok meg, mindenesetre pár pillanatra leblokkoltam, nem tudtam hogy min a fitty fenét válaszoljak erre..Nem mintha ne lettek volna olyan helyzetek a 2 év alatt, hogy valami káoszt kellett megoldanom a gyerekek körül, de azért hála Istennek olyan durva nagy dolgok, kiemelkedő rossz események sosem történtek, hogy ezekre konkrétan emlékezzek és arra is, hogy mit csináltam az adott helyzetben. Természetesen apróbb konfliktusok heti, sőt van, hogy napi szinten adódnak, de ezek nem mennek "krízis-számba", általában egy-egy szóval, süti/tv/játék megvonással lerendezem és éljük tovább az életünket. Ezt el is mondtam a hölgynek, hogy konkrét példát nem igen tudok hozni, mivel sosem kellett igazán nagy problémával szembe néznem és az általános konfliktusokat pedig az adott helyzetnek megfelelő eszközzel rendezem le. A hölgy viszont tovább feszítette a húrt, kérdezőködött, hogy de mit csinálnék, ha pl nagyon nem viselkednének a gyerekek?? Elképzelésem sincs, miféle választ várt erre a kérdésre, legszívesebben azt válaszoltam volna, hogy 2 sallernél nincs hatásosabb, de valami azt súgja, ezzel nem nyertem volna el a bizalmát...Én ugyanazt tudtam mondani, amit addig, hogy a helyzetnek megfelelően cselekednék, de ne aggódjon, jól értek a gyerekekhez, eddigi pályafutásom során 4-re vigyáztam (és hébe-hóba még nagyon sokra) és sehol nem volt semmi gond, mert tudok rendet tartani. A csaj erre kijelentette, hogy nincs megelégedve azzal, amit eddig hallott (WTF??) és referenciákra van szüksége. Lediktálta az emailcímét, én úgy tettem, mint aki szorgosan jegyzetel, de persze nem írtam fel...Valahogy ezek után semmi kedvem nem lenne ehhez a családhoz menni. Beszéltem már jópár családdal, de ekkora marhaságokkal még senki sem bombázott és főként nem jelentette ki, hogy ez nekik nem kielégítő...Oké, ha nem kell olyan aupair, akinek 2 év tapasztalata van, akkor lelke rajta..válasszon valakit skype interjún keresztül, ahol még a face-to face interakció sincs meg aztán majd meglátja, hogy az mennyire jön be..
Itt tartok jelenleg tehát. Meg kell mondjam, újabban, főleg mikor ilyen barom családokkal beszélek elgondolkodom, hogy akarom-e még ezt csinálni, idegenekkel (izé, hülyékkel) élni..? A válasz leginkább a nem felé húz, de legalább annyi időt ki kell bírjak a következő helyemen, amíg félreteszek annyit, hogy külön kötözzek és végre elkezdhessem a saját életem..
Szai!
VálaszTörlésEloszor is, ne vedd negativnak, amiket irok, ez inkabb valami ebreszto akar lenni.
Azt nem ertem, hogy milyen eletcel az, hogy valaki aupair akar lenni? Ezt a 'szakmat' arra talaltak ki, hogy az ember ingyen lakhasson es nyelvet tanulhasson, tovabba a zsebpenzebol utazgathasson es vilagot lasson. Sosem ertettem, hogy lehet ezt tobb, mint 1 evig csinalni.
Inkabb gyere haza es vegezz el egy egyetemet vagy tanulj valamit es tuzd ki azt eletcelkent, epits karriert, de konyorgom, ne masok csicskaja legyel. Teljesen kihasznalnak a kinti csaladok. Ebbol nem lehet megelni, ami mutatja is, hogy 2 ev alatt nem tudtal felre tenni annyi penzt, hogy kulon koltozhess es a magad ura legyel.
Regen meno volt kulfoldon csicska munkat elvallalni, de manapsag sokkal jobban arra torekszenek az emberek, hogy valami jl meno szakmaval, jo nyelvtudassal kint dolgozhassanak mondjuk egy multicegnel, de nemfuss ide fuss oda aupairkent.
Ha meg mindig nem untad meg es tenyleg minden vagyad kint maradni- ami mellesleg nem ugy tunik, tekintettel arra, ahogy beszelsz a csaladokrol, gyerekekrol -akkor miert hezitalsz ennyit es valogatsz a csaladok kozott, ha tenyleg annyira surgos a helyzet es lepned kell par het mulva.
Gondold at, mit szeretnel csinalni az eleted soran!
Sok szerencset!
Egy manager, aki aupairkent kezdte
Kedves "Manager, aki aupairként kezdte" !
TörlésNe haragudj, de úgy látom, hogy egy kissé félreértelmezed az írásaimat! Először is, ki mondta, hogy nekem az aupairkedés életcél? Vagy azt, hogy még évekig ezt szeretném csinálni?? Pont azt hangsúlyozom mindig, hogy ebből a pénzből nem lehet spórolni, csak megélni, kicsit szórakozni,utazgatni stb. Azt is írtam korábban, hogy eddig ez oké is volt, amit megkerestem bizony feléltem, de nem bántam meg.
A bejegyzéseim nagy része kb március óta arról szólnak, hogy szeretnék szintet lépni és nanny lenni..szerinted miért, ha nem a több fizu és a jobb körülmények miatt? Ebből kifolyólag mért gondolod, hogy az aupairkedés életcél? ..Nem szeretem, ha az emberek nem értően olvasnak csak kiragadnak egy részletet az írásaimból és azokból kombinálnak.
Hazamenni, otthon egyetemre menni nem fogok! Ez az én magánügyem, hogy mért nem, de higgy nekem mikor azt mondom: jó okom van arra, hogy nem szeretnék hazamenni. Nem mindenkinek adatott meg a habos-babos élet, szuper, mindenben támogató és szerető család-nekem otthon sajnos semmi keresnivalóm sincs, ebből kifolyólag az érekeim úgy kívánják, hogy inkább idekint aupairkedjek és éljek idegen családdal.Nem kérem, hogy megértsd, hisz nem vagy a helyemben, mindössze annyit kérek, hogy fogadd el!
Ha akartam volna, tudtam volna félretenni az elmúlt két évben, de a pénzemet mostanáig élményekre költöttem, de mint mondtam, nem bántam meg. Lehet, hogy neked ebből az jön le, hogy milyen rossz az én helyzetem, mennyire kevés az aupair-fizu és sanyargatom magam, de az én helyzetemet nálam jobban senki nem látja át. Nekem eddig így esett jól, hogy nem spóroltam, hanem költöttem, de azt gondolom, hogy ez senkire nem tartozik.
Igen, 2 éve aupair vagyok, 2 éve "fuss-ide fuss-oda" munkaerő vagyok idekint. Naés?? Tisztességes munkát végzek, önállóan pénzt keresek és megállok a lábamon egy idegen országban, azt gondolom ezt nem ahhoz kéne kötni, hogy mi az aktuális munkám. Sokan 20-on évesen otthon ülnek apuci és anyuci házában, nem dolgoznak, nem tanulnak, csak vegetálnak, az mitől jobb? Azt pedig nem értem, hogy neked mért meggyőződésed, hogy engem itt csicskáztatnak? Ez nem következik automatikusan az aupairkedésből. Nem ismersz engem, olvasod a blogomat de a blogom az életem csak egy töredékét adja vissza.
Hogy beszélek a családról, gyerekekről: azt gondolom bántót nem szoktam róluk írni (ebben biztos vagyok, hisz külön oda szoktam figyelni erre). Ha éppen egy kicsit csípősebben írok róluk azért van, mert itt sem minden tökéletes. Tudtommal ez még mindig az én blogom és ha éppen kiborul a bili akkor engedtessék meg, hogy panaszkodjak egy kicsit.
Válogatok a családok közt igen, nem bólintok rá akármilyen ajánlatra, és ezzel pontosan oda lyukadok ki, amit a kommented elején pedzegettél. Azért vagyok most ilyen válogatós, mert a leg-testhezállóbb, legjobban fizető családot szeretném megtalálni, hogy megalapozhassam a jövőmet. Az érdekeim még úgy kívánják, hogy live-in legyek, de az a legkevésbé sem izgat, hogy ez másnak nem tetszik. Elvégre én sem mondom meg senkinek, hogy "ne dolgozz xy helyen, gyorsétteremben, supermarket-ben, mert az rangon aluli."
Végezetül pedig, NEM tudom még, hogy mi az életcélom, vagy, hogy mit szeretnék csinálni, de azt gondolom, 22 évesen ez még nem olyan nagy baj. Előttem az élet, azért vagyok itt, azért vagyok külföldön, hogy kitapasztaljam, mi a nekem legmegfelelőbb. Ha 10 év múlva ugyan itt fogok tartani, akkor az majd gáz lesz.Attól, hogy több éve aupair vagyok még nem vagyok csődtömeg. Talán azok különben akik a szüleikkel laknak, egyetemre járnak, de nem tanulnak, csak buliznak és semmi hasznosat nem csinálnak, mindezt a szüleik kontójára? Én itt vagyok, egyedül külföldön, megállok a lábamon, pénzt keresek és fokozatosan valósítom meg az álmaimat, önerőből, magamtól! Azt hiszem nincs okom panaszra és csakmert nem tudom mit fogok kezdeni 10 év múlva még nem vagyok elveszve!
Mindenesetre köszönöm a véleményed, mindig érdekes látni, hogy mások hogyan látnak és ítélnek meg!
Üdv, Domi!