Hétfői szabadnap= blogolás

(Már kedd lesz, mire ezt a bejegyzést közzé teszem, de hétfőn kezdtem el írni, csakhogy értsétek a címet:))

Mint már legutóbb említettem, a gyereknek múlt hét csütörtökön elkezdődött a téli szünet. Összeszámolva 3 és fél hetet lesz itthon, kishíján egy egész hónapot nem megy suliba, ilyenek a magániskolák, többet kell fizetni a kevesebb oktatásért.  Szerencsére azért nem mind a 3 és fél hetet velem fogja tölteni, ezt a mostani hetet igen, de aztán karácsonykor telelni (síleni) megy a szüleivel, amikor is nekem lesz egy hét szabadságom.:)) Utána lesz mégegy hét szünet de akkor félig-meddig a szülők is itthon lesznek.

A hétfői napot megkaptam szabadnak, mert a nagymama és a nagypapa lejöttek Észak-Londonból, hogy vigyázzanak a gyerekre, valamint gondolom szerették volna még látni karácsony  előtt és odaadni neki a karácsonyi ajándékait vagyis amiket a Santa hozott.:)) Milyen mázlista is az aupair, akinek a hosztcsaládjában ilyen aktívak a nagyszülők, mert így tegnap csak reggel kellettem 8-tól 10-ig, akkor is annyi volt a dolgom, hogy nézzem a gyereket amíg eszik meg játszik.

Vissza az időben az elmúlt napokra: Pénteken egész nap én voltam a gyerekkel. Délelőtt itthon voltunk, játszottunk, tv-ztünk és én megírtam az előző bejegyzésemet, délután pedig-ahogy azt már multkor is említettem-moziba mentünk. A Muppets: Karácsonyi Ének című filmet néztük meg. Én imádom a Karácsonyi Ének című Charles Dickens regényt, hihetetlenül tanulságos, egyszerűen remek és mindenkinek ajánlom olvasni is vagy a filmváltozatát  megnézni. Ezt a Muppets feldolgozást még nem láttam és őszintén szólva én nem vagyok annyira oda a Muppets-ért, de a film mondanivalóján ez mit sem változtat, a Muppet-ek helyébe bárkit vagy bármit-így embereket is- be lehet helyettesíteni, tehát a film élvezeti értékéből ez semmit nem von le. Sőt, bár annak ellenére, hogy annyira nem csípem a Muppet-eket, kifejezetten aranyosak voltak.  Nekem ezzel a filmmel jött meg igazán a karácsonyi hangulatom. Féltem, hogy a gyereknek nem fog tetszeni, mert a mondanivalóját egy 4 éves talán még nem fogja fel és a szellemeket tán félelmetesnek találja, de a végén azt mondta, hogy nagyon tetszett neki.
Hazaérve még egy kicsit tv-ztünk majd fél 6 körül hazaért az apuka és leváltott. Nem volt teher a pénteki nap annak ellenére, hogy 10 órát a gyerekkel voltam.

Este még a városba mentem ezt-azt venni meg mekizni, majd mikor hazajöttem hajnal 5-ig sorozatot néztem. Másnap, szombaton délig aludtam, délben is csak azért keltem fel mert a Reni hívott. Kérdezte, "hogy csaknem aludtál még?" - mondom "ááá dehogy is".:))Aztán az ágyamból valamikor 1 körül kecmeregtem ki, elkészülődtem és elmentem Clapham-be alapozót meg egy-két karácsonyi ajándékot vásárolni. Jelentem, megtaláltam a számomra tökéletes alapozót!:)) Clinique Stay Matte névre hallgat mert nekem nagyon olajos az arcom, nem viccelek, ha nincs bealapozva (jó minőségű alapozóval) akkor 2 órával arcmosás után úgy nézek ki, mint egy zsíros fánk.  A Clinique termékeket amúgy imádom, eddig is Clinique alapozót használtam, csak egy másik fajtát. Egy tubus egy egész évig elég volt, pedig heti 4-5-ször használtam és nagyon meg voltam elégedve az eredménnyel.  Most azért vettem ezt a másik faját, mert ennek a színe jobban illeszkedik az arcbőrömhöz amellett, hogy matton tart egész nap.
Btw idekint (de sztem Magyarországon is) ezek a nagyobb márkák pl Clinique, Chanel és effélék ingyen és bérmentve segítenek neked az alapozóválasztásban, az üzletben az arcodra kennek annyit, amennyit csak kell, hogy megtalálják a tökéleteset, és ebből pár napra elegendő ingyen mintát adnak, hogy hazavihesd kipróbálni mielőtt megvennéd. Én ezt nagyon jó üzletpolitikának tartom, ezen az úton én már kipróbáltam a leges-legflancosabb márkákat is (nem mindig azok a jobbak, a saját bőrömön tapasztaltam), és minden eladó-kozmetikus nagyon segítőkész volt.
Ennyit az alapozókról, gondolom nem sok olvasómat izgatja, hogy én mit kenek az arcomra, (bár a lányoknak biztos jól jön egy-két tipp;) csak én tényleg annyira meg vagyok elégedve a Clinique-kel, hogy nem tudtam nem megosztani és kitudja, lehet, hogy valamelyik olvasóm alapozóvásárlás előtt áll.

Már tavaly sem mentem haza karácsonykor, ahogyan idén sem, így a szüleim tavaly és idén is küldtek nekem csomagot otthonról mindenféle jóval, édességekkel, csokikkal-cukrokkal, zacskós levesekkel, melegszendvicskrémmel stb. Idén is így volt ez, a csomagot egy futárcég hozta (akit érdekel írjon kommentet mert én nagyon meg vagyok elégedve velük). Otthonról csütörtök este indult el a csomag, háznál vették fel és úgy volt hogy vasárnapra ér ide, de szombaton délután már kaptam az sms-t tőlük, hogy még aznap este ideérnek vele. Szombat este szitteltem, és kb 9kor telefonált a pasi, hogy itt van az utcánkban. Kimentem elé, átvettem a csomagot sőt a cég ajándékaként kaptam tőlük egy boci csokimikulást is..:) A csomag jó nagy volt és nehéz, alig tudtam felcipelni a lépcsőn a szobámba. Nagyon izgatott voltam a csomag miatt, úgy téptem le róla a csomagolópapírt, mint valami hülyegyerek.

 A csomagba belefért két otthon hagyott könyvem is, amiket már nagyon hiányoltam. (Narnia Krónikái 1 és 3 rész- mind a 7 könyvet szeretem de ezek a kedvenceim.)  Kipakoltam minden édességet és kaját, felét az ágyamra, másik felét a földre mert az ágyamon (dupla ágy tehát nem kicsi) már nem fértek el. Kaptam 25 zacskó ropit, 5 tábla milkát, 1 csomag válogatás szaloncukrot ( ezt unokatesóméktól) van benne mákos beigli ízű szaloncuki is-amazing;), kaptam egy doboz Milka szaloncukrot, sajtos chips-eket (itt nem lehet kapni) jó sok szőlőcukrot (imádom, idekint még nem láttam, hogy lehetne kapni), főtt gesztenyét zacskókban, zacskós leveseket és kajákat, nutellát, melegszendvicskrémet pástétomot és egy doboz házi sajtos rúdat. Alig találtam ennek a sokmindennek helyet. A házi készítésű sajtosrúd fele már aznap este elfogyott, mára már csak húlt helye van. A cuccokat beosztom (már amennyire sikerülni fog haha). Tavaly még februárban is volt az édességekből és egy-két tavalyi leves még most is megvan. Nagyon örültem mindennek, most egy ideig tuti nem fogok boltban édességet venni.

Sajtos rúd és úgysem láttátok még az új szemüvegemet:)

Vasárnap is hajnal 4ig laptopoztam, de fél 4 körül egyszer csak lefagyott a gépem és bejött rajta a kék halál. Mikor újraindítottam fél órán keresztül futott rajta a javítóprogram, (a tököm kivolt, mert már álmos voltam) és a javítás végén azt írta ki, hogy nem lehetett mindent megfelelően kijavítani és azóta ha elindítom a gépet akkor hülyén kapcsol be, kiírja, hogy valami Login program hiányzik. A laptopom most karácsonykor lesz 3 éves, már 2x lett újratelepítve rajta a Windows7, és mit mondjak már csak a Szentlélek tartja össze a masinát, csodálom, hogy legalább úgy működik, ahogy.  Vasárnapi nap folyamán újra bejött rajta a kék halál, tehát vettem 25 CD-t, a hét folyamán pedig kiírom CD-re az összes fényképemet és fájlomat (14 gigabájt-nyi képem van, már elkezdtem, de sokáig tart) és Tomitól pedig kölcsönkérem a telepítőlemezét és a karácsonyi szünetben újratelepítem rajta a Windows7-et, azt hiszem itt már csak az segíthet.  Legutóbb februárban romlott el a gépem, de akkor egyik pillanatról a másikra egyszer csak elszállt minden és be sem lehetett kapcsolni (szegénykém). 8 hónap fényképei vesztek oda, nem kicsit voltam ideges (ilyenkor örülök, hogy sok képet pakolok mindig a fészbúkra, így a leglényegesebbek megmaradtak:)).  Bár akadozva is, de most még működőképes a gépem, így amíg lehet kiírom az összes képemet és fájlomat, szóval most szerencsésebb vagyok mint legutóbb, amikor esélyem sem volt megmenteni őket. A legutóbb mikor elromlott a gépem és megjavítottam elterveztem, hogy majd minden hónapban kíírom CD-re a képeimet, hogyha akármikor beszarik a gép akkor ez ne okozzon fejfájást, de lusta voltam rá, meg goldoltam, hogy most egy jópár hónapig csak nem romlik el miután újra lett telepítve (nem is romlott). De mostantól nem leszek ilyen hanyag, minden hónap végén lemezre fogok menteni mindent. Hónaponként vannak rendszerezve a képeim, minden hónapban csinálok meg mappát így könnyű elkülöníteni, én szeretem a rendet még a gépemen is, nálam a tipikus "televan az asztal a képekkel meg fájlokkal" nem található meg, szóval a héten rászánok egy napot, rohadt sokáig fog tartani míg kiírok 10 hónapnyi képet, de ha meglesz, akkor már nem fogok (annyira) kiakadni, ha elromlik a laptopom a jövőben.:)


Vasárnap délután összefutottam Renivel egy karácsony előtti csevejre mivel ő szerdán megy haza és csak szilveszter előtt jön vissza. Késő délutánra program volt megbeszélve a kis csapatunkkal. Nem mindenki tudott sajnos eljönni (pl Anett, Reni, Vivi) viszont voltak ott számomra új emberek is. A Luca vasárnaponként vigyáz egy magyar kisfiúra, Patrick-ra (a távoli rokona-mondhatjuk így). 3 éves a kiscsávó és übercuki, magyarul és angolul is kitűnően beszél, sőt angolból valószínűleg hazavág minket. Szóval Luca elhozta őt magával és a kissrác csakhamar a társaság kedvence lett, leginkább a fiúk , de amúgy mindenki körbeugrálta.:)) A második új arc Alex (spanyol csávó), Ákos és a multkor megismert francia srác Rémi munkatársa.  Ott volt még Jucus, Zsófi, Ákos, Rémi meg én szóval szóval szépen összegyűltünk és egy hiper-szuper étterembe mentünk az Oxford street-en. A hely attól különleges, hogy egyrészt nem kell minden vásárolt dolog után fizetni hanem mindenki kap egy mágneses kártyát, ezt kell "lehúzni" a pultnál mikor az ember rendel valamit és a végén, távozáskor kell a kártyán szereplő összeget kifizetni-hatalmas ötlet. A másik különlegessége, hogy a kaját nem a benti konyhákban készítik el, hanem odakint a pultnál a szemünk láttára, így láthatjuk mi az, amit megeszünk, ráadásul az ételeket roppant jópofa módon készítik el.
Helyet foglaltunk az emeleten, díszes társaságunk teljesen beterített egy jó nagy asztalt. Én és még jópáran sörrel indítottunk, amit az emeleten lévő bárból kértünk ki és a pultos srác amint meghallotta, hogy magyarul beszélünk egyből ő is átváltott magyarra. Kellemes meglepetés volt, ő nem magyar hanem megtanulta a nyelvet volt egy kis (hiper-aranyos) akcentusa, de nagyon szépen beszélte a nyelvet. A legtöbben pizzáztak, én tiramisut ettem (majd mivel Jucusom már nem bírta így az ő pizzájából:)) Az ételek szuperek voltak, a hangulat szintén, mint mindig és nagyon jól éreztük magunkat. A Luca és a törpe 6 körül hazamentek mindenki sajnálatára, mert a kis Patrick-ot mindannyian nagyon megszerettük.

 

 

Jucus profilképe:)

 

 

A többiekkel átmentünk a Winter Wonderlandra. Én ezen a hétvégén nem is készültem odamenni, így felülni sem semmire, de ha már ott voltunk nem tudtam megállni, hogy ne.  A francia srác Rémi ki akarta próbálni az AIR-t (amiről már beszéltem itt a blogban is-a legnagyobb kedvencem) de mivel én már idén ültem rajta egyszer, tavaly meg 3-szor így most nem terveztem. Rémi nagyon győzködött, mondtam, hogy oxa, ha vesz nekem jegyet akkor ám legyen. Részemről ezt csak poénnak szántam, de Rémi komolyan ment és vett nekem jegyet szóval felültem vele.:)) Imádom az AIR-t, de ezen a hétvégén tényleg nem úgy készültem, hogy felülök bármire is (így fejben nem volt meg  a szokásos adrenalin szint) szóval sorbaállás alatt végig toporogtam.:) Nem számít hányszor ülök fel erre, de mindig picit parálok előtte, pedig amúgy élek-halok érte. (Nem úgy, mint a Power Tower-en, amin idén már 2x ültem, először nagyon be voltam tojva de  másodszor már semmi félelmem nem volt.) Sorbanállás közben összeismerkedtünk egy spanyol csajjal, aki szintén imádja ezt a hintát, ígyhát jó kis összeállításban ültünk egymás mellett: egy magyar, egy francia és egy spanyol. Ezért is imádom Londont.:)) Ez a ride is a sötétben a legjobb, akárcsak a Power Tower, bár itt nem igen lehet a kilátást élvezni mert pörögtünk jobbra-balra, előre-hátra és fejjel lefelé. A menetnek hipp-hopp vége lett, mondanom sem kell, hogy nagyon király volt.:)

Csakhogy nehogy elfelejtsétek az AIR-t:) :

Eztán Zsófival (az örök ride-os társam:) kipróbáltunk egy hintát, amit eddig még sosem. Ez majdnem egy sima láncos hinta ám abban különbözik, hogy felmegy 12 emelet magasba (majdnem olyan magas, mint a Power Tower) és itt tényleg csak egy vacak is biztonsági öv védi az embert (egy bőrszíj) szóval nem olyan hiper-modern fémből készült atombiztos biztonsági övei vannak mint pl az AIR-nek vagy a Power Tower-nek, és ettől félelmetes az egész, mert amúgy nem gyors. Mindössze 2 percig tartott a menet, odafentről látni lehetett a Hyde Parkot és a London Eye-t is, bár az elmúlt hetekben amióta megnyitott a Winter Wonderland én már majdhogynem megszoktam a látványt.:)

Videót erről nem találtam, de íme egy kép

Nagyon tetszett ez a ride is mindkettőnknek. A körünk után beültünk egy német sörkertbe enni-inni, bandázni. Olyan jó old-fashioned zenéket játszottak mintha az Október Fest-en vagy egy tipikus magyar búcsúban lettünk volna.  Én 9-kor elindultam haza, a többiek értesüléseim szerint 10-ig maradtak.  Mint az látható ezen a hétvégén sem unatkoztam, a társaságom szuper jó volt, köszönöm szépen mindenkinek.:)

Hétfőn mint azt már említettem a napom nagy része szabad volt, így délután elmetróztam Tomihoz a Win7 telepítőlemezéért. Jó messze lakik most tőlem (költözött a hosztcsaládjával) így 2 órát metróztam oda és vissza is, így 4 órát töltöttem utazással egy 15 perces meetingért LOL.:) Nagy város ez a London.


A héten még holnap (szedán) és csütörtökön kell dolgoznom és a péntekem megint szabad lesz, mert apuka fog vigyázni a gyerekre, aznap én majd csak takarítani megyek az extra melómba, ami nekem kb egy relaxprogrammal ér fel (mert már írtam, hogy nagyon tiszta a ház) és még fizetnek is érte.

Wow már kevesebb, mint egy hét van hátra karácsonyig, mindenkinek kellemes készülődést kívánok.:)