Csendelet

Hiaba, hogy mar felmondtam, hiaba van mar csak 2 het hatra, de meg mindig tud ez a familia meglepetest okozni..Komolyan mondom, bar neha nagyon fel tudnam huzni magam rajtuk es nagy szuksegem lenne arra a bizonyos leszarom gyogyszerre, de mar csak rohogok az egeszen, ami itt folyik..En 2 eves aupairkedes es 4 csalad utan tokeletesen tisztaban vagyok azzal, hogy minden csalad mas, mindenkinek megvannak a maga szokasai-hovatovabb hepp-jei es mindenkit ugy kell elfogadni, ahogy van..Viszont nemely itteni esemenytol sokszor elakad a szavam. Arrol mar beszeltem, hogy az anyukanak megvannak a sajatos nevelesi elvei, pl ne mondj nem-et a gyereknek mert serul a lelki vilaga -es az ehhez hasonlo "bolcsessegek".

Mult het penteken reggel a szokasos reggeli rutint csinaltuk ; Domi 7:00-kor a konyhaban kezd, mosogatot urit, pakol stb, ekozben az anyuka megreggelizteti a gyerekeket es ezutan felmegy zuhanyozni, elkeszulodni, es a gyerekeket pedig atadja nekem, hogy mossam meg a fogukat, oltoztessem, jatszunk stb. Ez az utobbi idoben mar eleg siman ment, a gyerekek fokozatosan hozzam szoktak es egyre kevesebbet sirtak az anyjuk utan. Am az a helyzet, hogy szerintem hozzamszokas ide-vagy oda, de aprobb surlodasok akkor is lennenek, ha mar fel eve lennek itt, ez ellen talan tenni sem lehetne es valamilyen mertekig ez igy normalis, hisz en megiscsak egy idegen vagyok itt.
Pentek reggel en naivan azt gondoltam, hogy "de tuti, itt a hetvege, mar nem erhet semmi meglepetes, osszezorrenes" erre mar 7:15-kor kitort egy kisebb fajta 3. vilaghaboru. Eleg nevetseges volt a "kirobbanto ok", az tortent, hogy a kisebbik leany fel akarta venni a polojat. Lattam, hogy forditva csinalja, szoltam is neki, hogy "az a rossz irany angyalom, forditsd meg". A kisasszony csakazert is ugyanugy probalta felvenni, en megint szoltam, ezuttal kicsit eroteljesebben, hogy fordtisa mar meg. Megint suket fulekre talatam, de mivel turelmem hatartalan ezert harmadszor is beketuroen zoltam a gyereknek, hogy vagy megforditja, vagy hagyja, hogy en adjam ra. Erre elkezdett fennhangon hisztizni, hogy "neeeeeeeeeeeeeeeeem, en akarom felvenni". Mondom, okker, akkor vedd, hat erre varok, de forditsd mar az eg aldjon meg! En nem tudom, lehet, hogy nem angolul beszeltem es eszre sem vettem, de a gyerek az atyauristenert sem akarta megerteni, amit mondok neki..Ekkor elvettem tole a polot es egy pillanat alatt raadtam. Na, amit ezert kaptam a draga gyermektol azt nem tettem zsebre :D Utogetni kezdett (ujabban mindenkivel ezt csinalja, ha valami nem tetszik neki), kiabalt, de mint a faba szorult fereg, hogy "eeeeeeeeeeeeeeeen akartam csinalni jaaaaaaaaaaaaaaaj es anyuuuuuuuuuuuuuut akarom". Mondom azt elnezted kisanyam, mert a mutterod fent van es eppen zuhanyzik. Talan nektek, olvasoknak az johet le, hogy turelmetlen vagyok  de higgyetek el, borzaszto nehez ugy "dolgozni" a gyerekekkel, hogy minden egyes apro dolog miatt uvoltenek, a kepembe sikitanak, vagy eppen utnek,  hogy barmit mondok es teszek -vagy nem mondok es nem teszek - abbol iszonyat nagy problema kerekedik.

Tehat, fel mertem adni a gyerekre a polot, ezen o nagyon kiakadt es elszaladt tolem. Hallottam, hogy felfele trappol a lepcson es megy anyucihoz. Gondoltam oke, majd lehiggad csak ido kell neki, addig is en a konyhaban folytatom a pakolast es majd az anyja lehozza ha akarja. A konyhaban pakolva pedig legalabb hasznosan toltom el az idot,  es nem lehet ramfogni, hogy lazsalok.
Azt mindenkeppen meg kell jegyeznem, hogy az ha ugyanez az eddigi csaladjaim valamelyikeben tortent volna, akkor a szulok egesz biztos, hogy raparancsoltak volna  a gyerekre, hogy azonnal kerjen tolem bocsanatot es viselkedjen normalisan, es a szulok maguk is elnezest kertek volna tolem (tudom, mert elofordultak hasonlo dolgok eddig mindenhol.) Ami viszont itt tortent, arra nem szamitottam. Az anyuka -karjan a gyerekkel- szinte leviharzott a lecspon es kiabalta a nevemet. Ott teremtem es az anyus duhosen kerdezte, hogy mi tortent. Elmondtam, mi volt, hogy adtam eselyt a gyereknek, hogy maga vegye fel a polot de o szandekosan nem hallgatott ram, ezert en (a harmadik figyelmeztetes utan-szoval azt hiszem eleg nagylelku voltam) egyszeruen csak raadtam a polot, megelozve ezzel azt, hogy megint kesesben legyunk az oltozessel, mint ahogy mindig. Na, anyusnak sem kellett tobb. Elsokorben kezdte azzal, hogyha elveszem a gyerektol a polot es en adom fel akkor sosem tanulja meg. Mondom aha, de ha egyszer 3-szor probaltam neki segiteni es o mindharomszor ignoralt akkor megis mi a f***t kellett volna csinalnom??(Elnezest a kifejezesmodert..) Azt mondta, hogy szerinte en baromi rosszul kezelem ezeket a helyzeteket, hogy tulsagosan logikus vagyok, olyan vagyok, mint egy katona es mindent katonas rendben akarok csinalni. Folytatta azzal, hogy a gyerekekkel nem szabad logikusnak lenni, merthogy ok ugysem ertenek meg bizonyos dolgokat. Erre csak azt tudom mondani, hogy pontosan emiatt kell oket mar kiskoruktol hozzaszoktatni a logikahoz.

Aztan jott azzal, hogy ne merjek nemet mondani a gyerekeinek, mert ezzel megserul a lelki fejlodesuk. Azt mondta, o tudja mit csinal, higgyem el, hogy o rengeteg konyvet olvasott a gyereknevelessel kapcsolatban es mindenhol ezt irtak! Ez volt az a pont, amikor kedvem lett volna az arcaba rohogni!! Ha a gyereknevelest konyvbol lehetne tanulni, ha ennyire egyszeru lenne ez az egesz, akkor fele ennyire nem lenne elk*rva a tarsadalom mert minden ember gyereke tokeletes lenne!! De komolyan, el sem tudom kepzelni, hogy a feneben lehetseges az, hogy egy no, aki ertelmesnek tartja magat a jozan paraszti esz helyett inkabb azt tartsa kovetendo peldanak amit egy nyomorult konyvben olvas. Szereny velemenyem szerint konyvbol mar csak azert sem lehet gyereket nevelni, mert nincs ket egyforma szituacio, nincs ket egyforma gyermek es szemelyiseg. Ami az egyik gyereknel bevalik, az a masik gyereknel falrahanyt borso! Szerintem akinek volt mar valaha koze gyerekekhez, az tudja, mirol beszelek. Ez a no viszont szentul meg van gyozodve rola, hogy amiket olvas az jo es amit csinal, az a tuti. Csak eppen azt nem veszi eszre, hogy a gyerekei minden egyes apro dolog miatt uvoltenek, sirnak, ha kiveszek a kezukbol egy tollat mar anyuhoz rohannak azzal a mondattal, hogy "Dominika szomoruva tett" (WTF??)es a tobbi (nem viccelek,  szo szerint 5 percenkent siras hallatszik ebben a hazban).

Ennivel azonban nem volt vege, az anyuka eztan elkezdte feszegetni (mindket gyerek fule hallatara-szoval jol lealazott elottuk-bravo) hogy megis mit csinalnek ilyen helyzetben ha o nem lenne itthon?? Mondom, ha nem vagy itthon ezek meg sem tortennek, mert a kolykok is tudjak, hogy nem vagy itt es csak ram szamithatnak. Aztan jott azzal, hogyha a gyerekek visitanak, akkor ne hagyjam, hogy felmenjenek hozza az emeletre, mert o nagyon elfoglalt, hanem probaljam elterelni a figyelmuket valami vidam dologgal. Na, ez tenyleg a het vicce. Megis mifele vidam dologgal tudnek foglalkozni akkor, mikor a gyerekek egbekialto hangon uvoltenek, esetenkent utnek?? Ezek mellett hogy a francban varja el tolem, hogy elkezdjek mondjuk enekelni nekik, vagy akarmi?? Egyeltalan, abban sem vagyok biztos, hogy barmit tudnek veluk csinalni, mert mint sokszor emlitettem, nagyon anyasak, csak az anyjuk kepes lenyugtatni oket (meg az apjuk sem mindig.)  Akkor tolem megis mit var?? Szerintem ha en fejen allok, akkor sem tudnek ezen valtoztani..En ugy latom, az itt a problema, hogy a kedves anyuka a fraudi es egyeb fele szakkonyvek segitsegevel 4 evig felre nevelte a gyerekeket es most tolem varja el, hogy ezt helyre hozzam! A vilagot megvaltani azonban en sem tudom es mit mondjak, nem is az en feladatom.
Oke, vegulis mindegy is, hisz mar csak 2 hetig vagyok itt, osszeszoritott foggal ezt is kibirom, de attol fuggetlenul eleg megalazo volt az egesz helyzet. Lattam, hogy anyus mennyire elvan kapatva az o zsenialis liberalis nevelesi elveitol es csakis bennem keresi a hibat, aki alig nehany hete jottem ide. Szerintem -es most en fogok atmenni Fraudba- o egy olyan szemelyiseg, aki nagyon is tudja, hogy vannak gondok korulotte, hogy nem is olyan tokeletes minden, amit csinal, viszont az egvilagert nem ismerne be, hogy ez az o hibaja, inkabb rafogja masra, elvegre az a legegyszerubb. Jelen esetben itt vagy egy lany Kelet-Europabol, akirol o azt gondolja, hogy tok hulye meg csakazert hogy itt lehessen a nagymeno Angliaban akarmit lenyel es akarmit megtesz, hat akkor, fogjunk csak ra mindent, ugyis hulye es nem mer visszaszolni. Ez az utobbi annyiban igaz, hogy tenyleg nem szoktam visszaszolni, de nem azert, mert elismenem, hogy igaza van, hanem mert nem latom ertelmet. Ha elkezdenek beszologatni nekik vagy visszadumalni, azzal csak magamnak tennek rosszat, elvegre aupair-kent en sosem gyozom meg oket arrol, hogy nincs igazuk. Mindegy mit mondok, de nem..Masreszt meg a sajat itt toltott utolso heteimet nehezitenem meg ezzel. Szoval inkabb hallgatok es magamban jokat nevetek az egeszen.

Hogy visszakanyarodjak a beszelgetes vegere, anyuskam azzal fejezte be, hogy o ugy latja,en nem akarok valtoztatni a rossz hozzaallasomon a gyerekek fele (jah, hogy mar ott tartunk, hogy az en hozzaallasom a rossz, aki mindossze nem hagy ra mindent a gyerekekre es nem kenyeztetem oket halara?? ) Kozolte, hogy marpedig ezen valtoztatnom kell, mert ez a munkam es o nem fogja megvaltoztani a gyereknevelesi stilusat, itt en vagyok az alkalmazott es nekem kell valtoztanom. (Tudjatok, ezzel en is tisztaban vagyok, hogy a csaladokban en vagyok az, akinek alkalmazkodni kell, elvegre en vagyok az idegen, de az azert ertheto modon nehezemre esik szo nelkul hagynom az igazsagtalansagot es azt, ha hulyenek neznek.) Aztan utolso gondolatkent anyuka hozzatette, o ugy latja, hogy en nem akarok valtozni. Elkezdtem volna mondani valamit, de meg sem varta, hogy befejezzem, elindult felfele a lepcson, eleg bunko modon felbeszakitott azzal, hogy : "Nem, Dominika, te nem akarsz valtozni". Ekkor eleg merges hangnemben utana kiabaltam, hogy: "Ha te ezt akarod gondolni, akkor ez az, amin nem tudok valtoztani." Erre mar valasz nem erkezett (jobb is.)  El sem tudjatok kepzelni mennyire felment bennem a pumpa, hisz egyreszt azt hittem, kulturlenyek vagyunk es meghallgatjuk egymast, ha en vegighallgattam, hogy 10 percen keresztul megallas nelkul alazott, hogy ugy beszelt velem es rolam, mintha ezer eve ismerne (holott 5 hete vagyok itt), akkor neki sem telt volna semmibe meghallgatni az en nezopontomat. Csak ugye, ez a legegyszerubb, inkabb felbeszakitjuk a masikat, eselyt sem adunk neki, hogy tisztazza a felreerteseket, ugyis benne van a hiba..Hisz az biztos nem lehetseges, hogy a gyereke miatt robbant ki az aznapi hiszti, merthat o tokeletes harmoniaban neveli oket. A kelet-europai palimadar tehet mindenrol..hat, valahogy igy lattam en az egeszet...

A reggel tovabbi reszet (meg masfel oram volt a gyerekekkel) az idegessegtol remegve nyomtam vegig. A gyerekek persze par perc alatt elfelejtettek az egeszet, es jottek hozzam, hogy rajzoljak nekik, hogy csinaljunk ezt meg azt. Ez egyreszt jo, mert veluk legalabb a reggel hatralevo reszeben nem volt gond (egyebkent nagyon aranyosak az egy-ket hisztitol eltekintve.) Masreszt viszont nekem sajnos nem megy olyan konnyen, hogy a porig voltam alazva par perccel ezelott, most pedig szeles mosollyal az arcomon kelljen gyurmaznom veluk..De erot vettem magamon, feltettem a legkevesbe eroltetettnek tuno mosolyomat es elvontam veluk.

Aztan, hogy legyen egy kis csattanoja is a tortenetnek, anyus aznap reggel felrehivott a nappaliba, ezuttal mar egy kulturaltabb beszelgetesre. Mondta, hogy mivel mar csak nehany hetig vagyok naluk, nincs ertelme, hogy a nevelesi modszereirol tanitson, de nyomatekosan megker, hogy a jovoben ne vigyazzak 5 even aluli gyermekekre, mert ahogy o latja, nem tudok sok helyzetet kezelni es talan tul sok nekem ami ezzel a korosztallyal jar. Na azert itt alljon meg a menet!! Megis mifele jogon utasitgat, hogy kire vigyazzak es kire ne??? Neki mi koze hozza? O torodjon az o gyerekeivel es pont! Mint az mar sokszor elmondtam, 5 hete ismerjuk egymast, megis miert gondolja, hogy ismer engem annyira, hogy tudja az en korlataimat? Az, hogy nekunk nem jott ossze koszonheto az o megaloman felfogasanak es az orasi liberalizmusanak. Azert szerencsere nem mindenhol ugyanez a helyzet, lehet, hogy az o 2 es 4 eves gyerekeivel nekem nehez bannom, de szilard meggyozodesem, hogy nem mindenhol ugyanez a helyzet. Mindenesetre ezt baromira utalom, amikor teljesen alaptalanul es jogtalanul szolnak bele az eletembe, vagy kozlik par hetes ismerettseg utan, hogy mit tegyek es mit ne...


Azota azert halisten nyugisabb napokat elunk, a gyerekekkel is kijovok, es ami azt illeti eddig sem volt semmi egbekialto gond, a pentek reggeli esetbol sem lett volna "ugy", ha anyuka fel nem tetszik fujni. Annyira furcsa, mert amikor anyus nincs itthon a gyerekek nagyon jol viselkednek velem. Tegnap egesz delutan en vigyaztam rajuk egyedul (ilyen eddig nem nagyon volt mert anyuka szinte mindig itthon van) es egesz ido alatt egy rossz szo, egy pici siras sem hangzott el. Ez annak is koszonheto, hogy a gyerekek tudjak, hogy nalam vannak hatarok, hogy nem hagyok rajuk mindent es nincs minden megengedve. Az a helyzet, es ezt szerintem a legtobb aupair kollegam ala tudja tamasztani, mikor anyuka itthon van, erheto modon nem merem annyira elereszteni magam, ami a fegyelmezest illeti (foleg, mivel ugye nem mondhatok nem-et, nem szolhatok rajuk erelyesebben). Viszont ha nincs itthon, egyreszt a gyerekek tudjak, hogy most en vagyok a fonok es alapbol rendesebben viselkednek (hisz tudjak, hogy en azert rovidebb porazon fogom oket) masreszt pedig ha latom, hogy eppen valami rosszasagra keszulnek, eleg egy erelyesebb nem-et mondanom vagy rajuk szolnom es maris tudjak, mit szabad es mit nem.

Mar csak 8 munkanapom van hatra itt. Kicsit nehezen fogom fel, hogy megint pakolok es koltozkodom, de mar nagy spilernek szamitok ebben, hisz az elmult 2 evben (es foleg az elmult 2 honapban) tul vagyok mar nehanyon. Egyebkent annyira ereztem meg a legelejen, hogy en itt nem fogok megmaradni, hogy sokmindent ki sem pakoltam. Pl. van 3-4 neszeszer-em, amibe koromlakokkat, gyogyszereket, sminkeket ezt-azt raktam, mikor meg 2 honapja elkoltoztem Balhambol. Ezeket ennel a csaladnal ki sem pakoltam, hanem ugy ahogy voltak betettem oket a fiokomba. A borondjeimbol sem szedtem ki sokmindent gondolvan, hatha hamarosan megint koltozni fogok..es igy is lett. A szobam hianyozni fog, megszerettem mert eleg nagy, az agyam nagyon kenyelmes es sok szekrenyem is van. De majd a kovetkezo helyemen is igyekszem nagyon otthonosan berendezkedni.

Most megyek mert hamarosan kezdodik a delutani muszakom :)