Az uj csaladnal es internet nelkul

Jol megvarokztattam itt a kedelyeket. Elnezest kerek, de sajnos az uj csaladnal egy ici picit sem ugy jottek ossze a dolgok, ahogy azt en elkepzeltem, de ebbe majd mindjart reszletesen belemegyek. Az a helyzet, hogy internetem sincs a csaladnal (grrrrrrrrrr) es most az anyuka laptopjat butykolom, ezert az ekezetek hianya (ami engem is borzasztoan idegesit).

Menjunk vissza az idobe, megpedig mult het pentekre, amikor is visszarepultem Londonba. Meg mult heten irtam egy bejegyzest, miszerint a hosztanyam mar a legelso hetvegemen befogna dolgozni. Nem voltam elragadtatva, es egy kicsit sem vartam, hogy visszajohessek.

Az otthon toltott idorol irok egy kulon bejegyzest kepekkel, mert nagyon nagyon jol ereztem magam es szeretnek megemlekezni rola.

Pentek delutan egykedvuen ultem kocsiba, hogy a szuleimmel elmenjunk Ferihegyre. Egyetlen porcikam sem kivankozott visszajonni Angliaba, ami tolem eleg furcsanak mondhato, hiszen az Angliaban toltott ket evem volt eletem eddigi fenypontja, azonban ahogy a blogomban is olvashattatok nemregiben, az elmult idoszak nagyon zavaros es stresszes volt, kicsit elegem lett ebbol az orszagbol, ezert volt a mela undor a visszajovetelemmel kapcsolatban. Magyarorszagon a visszajovetelem napjan sot egesz heten nyari, 30 fokos idojaras uralkodott es tudtam, hogy Angliaban a kod es az eso fog varni ami a  beka segge alatti hangulatomra ratett megegy lapattal. Ahogy megerkeztunk a repterre itt is volt a  konnyes bucsu ideje aztan par perccel kesobb el is tuntem az ellenorzo kapuk mogott. A tranzitban volt megegy oram, amit vegigsirtam, de frankon megallas nelkul, meg szerencse, hogy a repuloteren ez nem annyira feltuno, elvegre eleg sokan sirnak az ilyen helyeken, bar a tranzitban rajtam kivul senki nem bogott hihi...
Mikor felszallt a repulo hosszasan neztem Budapestet meg a magyar tajat es meg a repulon is bogtem jo sokaig. Mikor elkezdtek a fedelzeti arusitast a banatom enyhitese erdekeben vettem egy doboz sort, hogy legalabb ennyi oromom legyen es megettem a szendvicseimet.

Leszallatam es olyan rossz volt ugy kijonni a repuloter kapujan, hogy senki sem vart ram..Az ido pocsek volt, fel is kellett vennem az addig kezben vitt kabatomat. Mikor megerkeztem a hazba a gyerekek mar aludtak, apuka uzleti uton volt, az anyuka volt csak itthon. Nem volt reszem tulzottan nagy fogadtatasban, pl nem vartak kajaval, vagy ilyesmi (pedig nem annyira meglepo, hogy a repolout es a vonatozas utan baromi ehes voltam, persze tudom, a csicska ne szoljon semmit. ) Az anyuka egybol belecsapott a lecsoba, fel oran keresztul magyarazott nekem a gyerekekrol meg  a szokasokrol, pedig ekkor mar este 10 volt. Aztan ratertunk a hetvegi munkara, hogy azon a hetvegen szombaton es vasarnap is szuksege lesz a segitsegemre.Tulajdonkeppen anyuka itthon volt egesz hetvegen, de megis megkert, hogy menjek veluk szombaton jatszohazba, ide-oda es vasarnap uszasra, mert szerinte jot tenne a gyerekeknek, ha megismernenek, mielott hetfon rendesen munkaba allok. Szerintem meg igy is ugyis megismertek volna, ez a ket nap nem oszt nem szoroz, es gondolhatta volna hogy a legelso hetvegemet nem azzal akarom tolteni, hogy mergezett egerkent rohangalok veluk mindenhova, hanem mondjuk a borondjeim kipakolasaval es beilleszkedessel.

Egy-ket szo a szobamrol: eleg nagy szobam van, a foldszinten talalhato (a csalad a felso szinten alszik). Viszont kepzeljetek, amikor megerkeztem, azt hittem egnek all a hajam, mikor meglattam, hogy egy csomo szar (egyenlo a csalad cuccai) az en szobamba vannak bezsufolva. Az agy alatt egy szemernyi hely sincs, borondok, dobozok, ez-az talahato ott. A szekrenyekben is bosegesen megtalahato volt a csalad ruhatiol kezdve a torolkozokon at az agynemu huzatokig minden. Ezen felul a bazi nagy ruhaszarito a szobam kozepet disziti a vasalodeszkaval egyetemben. Ergo tipikus cseledszoba. -,- A fiokokban pedig meg megtalalhato volt az elozo nanny egy-ket hajszala, allatira orultem neki.  Nagyon fusztralo erzes volt, hogy a hetvege folyaman egyszeruen nem tudtam kipakolni a borondjeimet mert egyreszt nem volt ra idom, mivel a csaladdal ugraltam mindenhova, masreszt pedig minden masodik fiokban/szekrenyben a csalad dolgai voltak. Szerettem volna kicsit otthonosabban erezni magam, de amig borondbol kell elnem addig ez kivitelezhetetlen.

Szombat reggel pedig neki is estunk a munkanak. Btw ket kislany van a csaladban. A lanyok amugy hihetetlenul aranyosak es jolneveltek, ami pozitivum van ebben a csaladban az az, hogy nevelik a gyerekeket, nem hagynak rajuk mindent, nincsenek elkenyeztetve, hanem vannak szabalyok, amit be kell tartaniuk. A csalad rendszereto, minden rendszerezve van a hazban, nagy a tisztasag es a rend.
Szoval szombaton bar rendesen dolgozni nem kellett, de mennem kellett veluk kulon orakra, jatszohazba stb.
Szombat delutan mikor hazaertunk, anyuka azt mondta, hogy innentol kezdve szabad vagyok de meg tovabbi masfel orat beszelgettunk a rutinrol, errol arrol. Este Renivel mekibe mentunk, hogy kitargyaljuk az otthon toltott idomet es az uj csaladomat, nagyon jol esett ez a kis kikapcsolodas.

Vasarnap delelott uszni mentem a csaladdal, delutan pedig szabadidot kaptam. Ezt kihasznaltam arra, hogy felvegyem Istvan lakasan a 3. es egyben utolso borondomet, amit meg egy hete hagytam nala. Reni jott velem, de sajnos sikerult jol eltevednunk. Ugyanis az ut a Victoriatol csak egy oraba telt volna, viszont a metro/vonat lezarasok miatt 3,5 ora(!!!) volt, mire Istvan hazahoz keveredtunk. Nem kicsit voltunk mindketten kiakadva, hisz Reni is beteg volt, rajtam pedig aznap kezdtek mutatkozni a megfazas tunetei, arra volt legkevesbe szuksegunk, hogy az elkeveredesnek koszonhetoen este 10 utan erjunk csak haza. Mindegy, mindketten tuleltuk, masnap mar csak rohogtunk az egeszen.

Hetfon pedig rendesen munkaba alltam. Csak roviden irnam le, hogy mennyire sikerult melle nyulnom ezzel a csaladdal: a szerzodesunkben heti 35 ora munka all, reggel 7-8-ig, majd delutan 4-7-ig, vagy 4-10-ig (minden masnap) ezen felul heti 5 ora hazimunka. Ehhez kepest az a nagy helyzet, hogy reggel hettol este hetig meg sem allok es sokszor este 7 utan allok neki vasalni is. Szoval naponta frankon ledolgok min. 10-11 orat vagy tobbet. Ez a haz nagyon nagy es mindent nekem kell csinalni, nem csak a gyerekek korul, de a szulok ruhait is nekem kell elrakosgatnom, naponta kitakaritani az egesz hazat, a konhyat naponta ketszer (ami min. egy oras melo mert nem mindegy hogyan csinalom) stb. Szoval inkabb full time housekeepernek erzem magam, csak az a gond, hogy en nem erre szerzodtem, hanem heti 40 oras aupairnek es a fizetesem sem aranyos az altalam vegzett mennyisegu munkaval. Borzasztoan aprolekos ez a csalad, semmi sem mindegy es el nem tudom kepzelni mikor fogok ehhez hozzaszokni vagy mindent megjegyezni.

Hetfon pedig belazasodtam, el sem tudom mondani, mennyire rosszul jott ez, pont az elso hetemen, az elso munkanapomon. Hetfo-keddet lazasan nyomtam vegig, alig eltem de nem akartam mindjart az elejen bemondani az unalmast es kozolni, hogy beteg vagyok, igy inkabb neman huztam le a napi munkat. Kedden az anyukanak volt egy olyan kijelentese nap kozben, hogy "a Dominikat ra kell venni, hogy tobbet mosolyogjon"-ezt a gyerekeknek mondta. Aznap este, mikor a gyerekek aludni mentek odaalltam anyuka ele es kozoltem, hogy ne vegye szemelyesnek, ha nem mosolygok vagy nem vegzem a dolgom 100%-osan, de 2 napja lazas vagyok es borzasztoan erzem magam. Mondta, hogy ezt nem tudta es szolnom kellett volna. Azt is hozzatette, hogy akkor a kovetkezo napokban vegyek ki magamnak szabadsagot. En ezt ugy ertelmeztem,  hogy a reggeli es delutani gyerekfelugyeleten kivul a kovetkezo napokban elhanyagolhatom a takaritast es pihenhetek nap kozben (elvegre takaritani addig minden nap takaritottam igy csaknem dolt volna ossze a haz ha egy-ket napig nem suvickolok.)Szoval szerda delelott es delutan onkenyesen szabadsagot vettem ki, ugy dontottem leszarom a takaritast, a lefgontosabbakat mint pl konyha, kislanyok szobaja, stb megcsinaltam, de delutan 4ig pihentem, amig a csalad haza nem jott.

Csutortok-penteken mar jobban voltam, vidamabb is voltam es a kislanyokkal is sokkal jobban tudtam jatszani, a takaritast is megcsinaltam es minden mas hulyeseget. Anyuka meg is jegyezte, hogy jobban nezek ki es a munkam is javult. Valahogy az ido eldocogott es eljott a hetvege. Anyuka pentek este megkerdezte, hogy megyek e valahova a hetvegen, mert ha nem, akkor szeretne tanitani nekem par dolgot. Ez mar tenyleg a turokepessegem hatara volt, hiszen a mult hetvegevel egyutt zsinorban 7 napig meloztam, hetfotol pentekig alig volt szabadidom es en sem egy gep vagyok aki megallas nelkul porog es nincs szuksege szabadidore, pihenesre stb. A kerderese ra is vagtam, hogy vannak programjaim es ezzel rovidre is zartam ezt a betanitas dolgot. Mit csinaltam egesz heten, ha nem betanultam?? Nem?

Aztan itt az internet problema. Mikor megerkeztem, mult heten mar akkor sem volt internetem a szobamban es az egesz hazban nagyon gyenge a wifi, csakis a nappaliban, a ruter mellett foghato. Csakhogy a nappaliba meg nem johetek be akarmikor, napkozben apuka sokszor innen dolgozik (na nem mintha lenne egy perc szabaidom napkozben) este pedig itt tv-znek, dolgoznak, beszelgetnek es jobban orulnek neki, ha en nem vagyok itt. Napokig konyorogtem az anyukanak, mire kijott a szerelo. A pasi azt mondta, hogy sajnos nem tud vele mit csinalni. Szoval most az a nagy helyzet, hogy 4 het mulva jon majd egy masik szerelo aki lyukakat vag a falba, hogy kabelt vezessenek a szobamba. Addig a jatszoszobaban hasznalhatom a netet, anyuka laptopjan (valami oknal fogva az en laptopom nem fogja be). Az elso itt toltott napokon egyeltalan nem volt netem es elkepesztoen szomoru voltam emiatt, nem mitha fuggo lennek de borzalmas honvagyam volt, szerettem volna az otthoniakkal beszelni, az itteni barataimmal is es nem tudtam. El voltam vagva a kulvilagtol, szo szerint, mert egyreszt internetem nem volt, masreszt nem jutottam ki ebbol a hazbol egesz heten.

Most, hogy legalabb a jatszoszobaban van net, egy kicsit jobb, de ez sem az igazni...de legalabb van.

Almomban sem gondoltam volna, hogy igy sikerul az elso itt toltott hetem..Az a tervem, hogy adok nekik megegy hetet, hatha valtoznak a dolgok. A het folyaman sokszor azon gondolkoztam, hogy most rogton fel kene mondani, de nem lehet. Nem szabad csak ugy megfutamodni, ha valami nem ugy alakul, ahogy elterveztem, kuzdenem kell, nem is ugy jutottam ki anno Angliaba sem, hogy minden siman es egyszeruen ment. Most kell szorgalmasnak es kitartonak lennem kulonben sosem viszem semmire. Tehat, adok nekik megegy hetet. Ha nem valtozik semmi, akkor jovo het vegen odallok anyuka ele, es kozlom, hogy ez igy nem lesz jo, es ha azt akarja, hogy hosszutavu legyen a mi kapcsolatunk, akkor valtoztassunk egy par dolgon. Ha latom, hogy erre hajlando es valtozni fognak a munkaorak akkor maradok, ha viszont nem, akkor lepek, es uj csaladot keresek. Azert valtottam csaladot, hogy tobbet dolgozzak es tobbet keressek, nade nem napi 12 orakrol almodtam es a fizu pedig meg sem kozeliti azt, amit ezert a munkaert normalis esetben fizetni kene..

Mikor otthon voltam, gondolkoztam rajta, persze akkor meg csak viccelodve, hogy mi lenne ha otthon maradnek a nyarra es szeptemberben ujult erovel nekivagnek...mostmar latom, hogy ezt kellett volna csinalnom, de mindegy is, utolag konnyu okosnak lenni es senki nem lathatja elore, hogy mit hoz a jovo. Valamiert ide is kellett jonnom, bar most meg nem igen latom, hogy miert.

Amint lesz idom jelentkezem egy bejegyzessel az otthon eltoltott hetemrol es beszamolok, hogyan alakul a csaladdal a helyzet!