Eltelt a masodik het az uj csaladomnal, internet a hazban tovabbra is gyenge, a szobamban alig foghato igy szinte csak anyuka laptopjarol netezek. A masodik het mar jobb volt mint az elso, kisebb volt a kaosz, nyilvan ez annak is koszonheto, hogy en is kezdek ideszokni, tudom, hogy minek hol van a helye, kialakitottam magamnak a sajat kis rutinomat. Merthat aki volt mar aupair vagy elt mar idegenekkel az tudja, hogy az elso hetek, de ezek kozul is a legelso het a legnehezebb, a munka ilyenkor otszor annyi, mint atlagos esetben, mert pl mikor az elso heten az anyuka kanalat kert kinyitottam 5 fiokot mire megtalaltam, mikor a furdot takaritottam nem tudtam, hogy lenne a legegyszerubb, leggyorsabb es hasonlok. Most viszont, a masodik heten lenyegesen gyorsabban tudtam vegezni a munkamat, az elso hethez kepest kicsit tobb szabadidom lett es nem ereztem ugy, hogy menten megfulladok a teendoimben.
A legutobbi bejegyzesemben irtam, hogy a hazimunka kb az otszorose annak, mint amiben en elozetesen megallapodtam a csaladdal. Es bar most, hogy egy kicsit beleszoktam a dolgokba csokkent a hazimunkaval toltott orak szama, de az a helyzet, hogy meg igy is sokkal tobbet dolgozom, mint amiben megegyeztunk. Mert a legelso heten bizony napi 7 orat toltottem csak hazimunkaval es oke, hogy ha az ember felveszi a rutint, akkor ebbol egy kicsit lefaraghat, de a napi 7 orabol sajnos meg igy sem lett napi egy-ket ora (ami a szerzodesben all) hanem a napi 4-5 ora hazimunka sajna meg igy is boven megvan (es vasalni meg ezen felul szoktam, estenkent..). Tehat annak ellenere, hogy az elso borzalmasra sikeredett hethez kepest kevesebbet dolgozom, de igy is van dolgom boven es igy is a szerzodesben meghatarozott oraszam felett vagyok, igyhat ugy dontottem, hogy meg most, az elejen beszelek errol az anyukaval, nem halogatom a dolgot, mert minel tovabb huznam, annal jobban hozzaszokna a csalad, hogy en mindent megcsinalok, eshat megsem fair velem szemben ez a helyzet.
Hetfon este amugy egy kicsit kiakadtam az anyukara.Kezdjuk ott, hogy hetfon meg a szokasos (tonnanyi) hazimunkanal is tobb dolgom volt, ugyanis az egesz hetvege kupijat nekem kellett eltakaritanom. A kedvem egy hintaloeval volt egyenlo es mar akkor terveztem, hogy nem varok tovabb es mihamarabb beszelek az anyukaval, mert ha a dolgok igy folytatodnak, par heten belul ki fogok egni es haza akarok majd menni. Szoval napkozben alig alltam meg, miutan vegeztem a hazimunkaval a gyerekek is befutottak, aztan este pedig en foztem a vacsit, es mindennek tetejeben bebiszittelnem is kellett aznap este. A szulok amugy nem voltak kint sokaig, este 9-kor mar be is futottak, az anyuka latta, hogy en a nappaliban netezek es mielott zuhanyozni mentem volna elkapott egy beszelgetesre. Azt ecsetelte, hogy a gyerekek egyenruhait ne reggel keszitsem ki, hanem estenkent (megjegyzem, reggel ez csak 20 mp-ig tart) es azt mondta, hogy talan most nem kellett volna neteznem, hanem ahelyett inkabb a gyerekek egyenruhaival meg ezzel-azzal kellett volna foglalkoznom. Ez kicsit kivagta a biztositekot, mert mindossze fel orat neteztem, fel 9ig a konyhat takaritottam. Nem szoltam vissza semmit, de szerintem az arckifejezesembol latta anyuka, hogy nem tetszik ez az egesz helyzet.
Kedden reggel az apuka vitte a kislanyokat oviba, es miutan elmentek es az anyuka bejott a konyhaba, rogton le is csaptam ra es kertem, hogy beszeljunk. Hebegve-habogva fogtam bele a mondandomba, amit azzal kezdtem, hogy valtoztatnunk kell, mert ez igy nem lesz jo! Elmondtam, hogy az elso heten napi min. 10 orakat dolgoztam, mindemellett beteg is voltam, a hazimunka joval tobb, mint az elozetesen igert napi 2 ora. Azt is szova tettem, hogy en ugyebar bebiszitternek is vagyok itt, de ennyi hazimunka mellett egyszeruen nincs energiam a lanyokra, ezert van az, hogy esetleg nem lat mosolyogni, nem lat annyira energikusnak, mikor veluk vagyok. Mondtam, hogy mindezt nem azert mondom, mert el szeretnek menni, hanem ellenkezoleg, mert ok egy szep csalad es szeretnek veluk maradni, de ez csak akkor sikerulhet, ha en is jol erzem magam es ok is elegedettek a munkammal, de ha hulla vagyok akkor nem lesznek elegedettek velem.
Az anyuka azzal kezdte, hogy nehezen tudja elhinni, hogy ezt a mennyisegu munkat ne lehessen elvegezni heti 35 oraban. Pedig en sem jokedvembol suvickolok ennyit, hanem azert, mert ha mindent meg akarok csinalni, ami a listamon szerepel, az bizony ennyi idobe telik. Azt is mondta az anyuka, hogy szerinte gyorsabban kene dolgoznom, hogy ennyi idosen ki kene csattanjak az energiatol...(?) Ezt nem igazan tudtam mire velni, elvegre csak egy hete lakom itt, szerencsetlensegemre ezalatt pont beteg voltam de ez barkivel elofordul, meg aztan akik ismernek nem ugy ismernek, mint egy olyan szemelyiseg, aki csak ul a seggen es az energiaszintje olyan, mint a nyuggereke. Meg mi az, hogy gyorsabban kene dolgoznom? Gondolom azt sem szeretne, hogy osszecsapjam a munkamat (amit en sem szeretek). Aztan azzal folytatta anyus, hogy ez meg a betanulas szakasz, meg hozza kell szoknom a dolgokhoz, ki kell alakuljon a rutinom, de majd minel tobb ideje leszek itt annal kevesebb lesz a munka, ne aggodjak. Ez persze oke, hogyha majd beszokok, akkor gyorsabban dolgozom, de mint mar fentebb emlitettem, a napi 7 ora hazimunkabol max egy-ket orat tudok lefaragni es nem tobbet. Mindenesetre nem szoltam vissza az anyukanak, abban maradtunk, hogy ad nekem egy uj listat, amin a hazimunkaval toltott ora szama mashogy van elosztva, az anyuka a lelkemre kototte, hogy kovessem ezt a listat es meglatom, kevesebb lesz a hazimunka. Mondom oke, es ezzel veget is ert a beszelgetes, a listat pedig nemsokkal kesobb meg is kaptam.
Amiota kovetem ezt a listat egy kicsit kevesebb a munka valoigaz, de a munka az munka, ha a lista szerint a 3 furdoszoba takaritasara 1 orat kell szannom, de igazabol nekem min. 1.5 oraba telik kitakaritani, akkor a lista maris ervenyet vesziti. Es ez csak egy pelda a sok kozul, sok egyeb mas feladat igazabol tobb idobe telik, mint amit a lista szerint erre szannom kene. Es nem azert, mert lassu vagyok, hanem mert jo munkat akarok vegezni.
Mindenesetre ezen a heten azert tobb szabadidom akadt, a takaritast igyekszem a delelotti orakban, legkesobb delutan egyig lezavarni, es delutan 1-tol 4-ig szabadidom van. Kedden el is mentem egyet setalni a kozeli erdobe, nagyon jol esett, talan soha nem jott jobbkor.
A het tobbi napjan is vegre volt napkozben 3-4 ora szabadidom, eppen ideje volt, mert eddig ugy ereztem megfulladok, vagy mintha osszenyomna ez az egesz.
Egyebkent, sokatok szamara a hosztanyam unszimpatikus szemelykent johet le, de el kell mondjam, bar nem tetszik sokminden ennel a csaladnal, de ezen felul, hogy sokat kell dolgoznom es ebbol vannak kisebb konfliktusok, az anyukaval eddig nagyon jo a kapcsolatom. Amikor kedd reggel beszeltem vele es elmondtam, hogy mi nem tetszik, nem cseszett le, nem lekezelo hangnemben beszelt velem, hanem teljesen normalisan, emberszamba vett, mondta, hogy szeretne, ha jol ereznem magam naluk es csinaljak mindent a lista szerint par hetig, es ha nem valik be akkor kitalalunk egy uj rendszert. Napkozben, mikor itthon van is tok jol elbeszelgetunk, erdeklodik a dolgaimrol, nem csak ugy egy szimpla "how are you" erejeig, amikor fozni tanit mindig nagyon turelmes, amikor valamiben kijavit mindig hozzateszi, hogy nem azert teszi, hogy rosszul erezzem magam, hanem mert tudja, hogy meg uj vagyok es nem lehet konnyu ennyi mindent megjegyezni stb..Egyszoval eddig nagyon jo kapcsolatot sikerult vele kialakitanom, es bar vannak ezek a munkaora problemak, de o az elso hosztanyam, aki ele tudom, hogy odaallhatok, ha nem tetszik valami, tudom, hogy meghallgat es nem fogja leszedni a fejem, hanem akkor kitalal valamit, hogy mindenkinek jobb legyen. Ezt eddig az osszes csaladomban hianyoltam, mert a korabbi hosztszuleim, ha reklamaltam nekik mindig elkuldtek a fenebe. Itt viszont nyugodt szivvel oda merek allni anyus ele, es nincs stressz, hogy valamit nem mondhatok el. Tehat ugy dontottem, hogy nem fogom feladni ezt a helyet, ezt a csaladot. A kovetkezo hetekben megprobalok mindent a lista szerint csinalni, kivancsi leszek, hogy igy mennyire fog kijonni a munkaoraim szama. A jovo het vegen majd odallok anyuka ele, es megmondom, hogy mi az, amin esetleg meg valtoztatni kene, es hogy jussunk megegyezesre, akar emelje meg a fizumat, vagy bizonyos dolgokat vegyen el a hazimunkabol. Aztan meglatom, hogy erre hogyan reagal es a tobbi mar a jovo zeneje.
Mindenesetre mint lathatjatok, most az eletkedvem is visszatert, van szabadidom hetkozben, nem vagyok mar zombi, ugyhogy ujult erovel nezek szembe mindazzal, amit ez a csalad tartogat szamomra. Egyebkent, mindentol eltekintve a gyerekek aranyosak, az elejen egy kicsit nehez volt megtalalnom veluk a kozos hangot, mivel ezelott ilyen fiatal gyerekere meg sosem vigyaztam, nem igazan tudtam, hogyan is kozelitsek felejuk, de mara mar egyre biztosabban vegzem a gyerekek korul is a dolgomat, ok imadnak, a pici es a nagy is, igenylik a tarsasagomat es a nevemet is megtanultak (a 2 eves Dominika helyet Dominikana-nak hiv xD) egyszoval jol erzem magam veluk. Nagyon tetszik a szulok nevelesi stliusa (egy-ket aprosagtol eltekintve) , ha belegondolok, az eddigi 2 eves aupair palyafutasom alatt ezek a gyerekek a legjobban neveltek.
A hetveget ugy ahogy volt Reninel toltottem, nem volt otthon a hosztcsaladja, tehat pentek este atmentem hozza es nala aludtam mindket ejszaka. Szuper volt, pizzaztunk, filmeztunk, palacsintat sutottunk, paprikas krumplit foztunk es parkoztunk, dumaltunk veg nelkul, ergo sikerult tejlesen kikapcsolnom. Jo volt, hogy nem a hosztcsaladom hazaban voltam, hanem kicsit kiszakadtam innen, hogy reggel nem gyerekzsivajra keltunk, hogy mienk volt az egesz haz. Elvileg lett volna programom London belvarosaban a hetvegen, de vegul lemondtam, es meg kell mondjam, baromi jol esett csak Renivel lenni, nem is hianyzott senki es semmi mas, szuperul elvoltunk a 2 nap alatt es mar alig varjuk, hogy egyikunknek megint elhuzzon a hosztcsaladja, hehe :)
A het folyaman jovok egy bejegyzessel a Reninel toltott hetvegerol, valamint nem is mondtam, de mult hetvegen itt voltak Londonban a rokonaim,konkretan az unokatesomek (akik kozul az egyik Reni baratja :) es a nagynenem/bacsikam. Vasarnap kozosen elmentunk Windsorba, a varosba ami nekem orok szerelem es mindenkepp szerettem volna megmutatni a rokonaimnak is, szoval errol is jon egy beszamolo, amint megkapom unokatesomtol a kepeket :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése