Gyors rege a hétvégéről

Azért gyors, mert ezután a bejegyzés után rögtön egy másikat fogok írni, ami a múlt heti és a tegnapi (hétfői) nem éppen rózsás napjaimról fog szólni, és az eddigi legnagyobb konfliktusomról a hosztcsaládommal. Ebben a bejegyzésben nem megyek bele a részletekbe, lényeg, hogy úgy érzem, a hosztanyám egy kicsit átlépte azt a határt, ami nekem még az elfogadható kategórát képviseli (márpedig iszonyú nagy a tűrő-és az alkalmazkodóképességem.) De a hétvégém csupa fun volt, és az erről szóló bejegyzést nem is szeretném elcsúfítani a ronda konfliktus kitárgyalásával.

Múlt hét folyamán nem történt semmi érdemleges, ezért is nem blogoltam. Bár van egy említésre méltó momentum, mégpedig: biztosan emlékeztek még, hogy két hete pénteken írtam, hogy a gyerek suliját a leesett 5 cm hó miatt két órával korábban, délután 3 helyett délután 1-kor bezárták. Le is voltam taglózva nem kicsit és csak reménykedtem benne, hogy a hétvége folyamán nem fog több hó esni és hétfőn rendesen kinyit az iskola. Erre vasárnap egész nap szakadt a hó, de úgy, hogy erre még én is a kelet-európai szememmel azt mondtam: igen ez hóesés. Kb 15-20 cm esett és szinte teljesen biztos voltam benne, hogy nem lesz iskola hétfőn, de a remény hal meg utoljára.

 Vasárnap este kérdeztem az anyukát, hogy lesz-e másnap a gyereknek suli, erre ő úgy nézett rám, mintha valami banális hülyeséget mondtam volna és kérdezte, hogy mért ne lenne? (Nem is tudom, tán mert pénteken 5 cm hó miatt is bezárt a suli.) Aztán hétfő reggel minden gond nélkül eljutottunk a suliba, ami még nyitva is volt és napközben sem zárták be, volt ott boldogság részemről:))

A gyerek a múlt hét folyamán az esetek többségében jól viselkedett, semmi gond nem volt vele, elvoltunk mint hal a vízben. Esténként 8-ig dolgoztam, mert apuka küldöldön volt, anyuka meg mostanában sokáig dolgozik, de minden rendben volt.

A hetem annak "szellemében" telt, hogy a facebook-on Anett elkezdett szervezni egy party-t nekünk, aupair-eknek (és nem csak aupaireknek). Mivel a január egy kicsit stesszes volt számomra és a legutóbbi party-m pedig szilveszterkor volt így borzasztóan be voltam zsongva, semmi másra nem vágytam csak, hogy szétugrálhassam a belem a táncparketten sokadmagammal és jól kitomboljam magam.

A bulira péntek este a Piccadilly Circus-on került sor a belvárosban. Már péntek este, kb 2 órával a buli előtt helyszínt kellett módosítani, mert az eredetileg kinézett helyen az Institute-ban nem regisztrálták a foglalásunkat, tehát körüziben "táviratot" küldtünk a résztvevőknek, hogy TigerTiger-hez menjen mindenki (ami nem messze van az Institute-tól). A helyre a belépés este 10-ig ingyenes volt. Én a Vivivel és néhány barátjával fél 10 előtt találkoztam a mekiben, ahol beburkoltam egy csibeburger-sültkrumpli-kóla kombót majd csatlakoztunk a többiekhez és még pont 10 óra előtt odaértünk a klubbhoz, így nem kellett beugrót sem fizetnünk. Odabent elfoglaltuk az asztalunkat, majd mindenki kikérte az első kör itókáját. Pia után bevettük a táncparkettet, szépen sorban megérkezett a buli összes résztvevője, nem is tudom pontosan, mert már nem igazán tudtam követni, de minimum 15-en voltunk magyarok, többségében aupairek. Meg most nem azért, de körülnéztem és azt kell mondjam mi voltunk ott a legjobban kinéző csajok..igaz csajok?:)) Én olyan este fél 12 tájban megcsillogtattam ivótudásomat és versenyt ittam a társaságunkban lévő egyik csávóval. Először felessel versenyeztünk, utána pedig 2 pohár borral és azt kell mondjam, mindháromszor megvertem a srácot, Anett számolta  a másodperceket (nameg szurkolt nekem:). Mindháromszor másodpercek alatt húztam le a kimért italmennyiséget, és bár baromi jól esett, hogy leittam a csávót, de azért megérezte a szervezetem a sok hirtelen bevitt alkoholt, és olyan éjfél tájékában már szédelegtem, lelkiztem, röhögtem de teljesen ok nélkül nameg őrült módon táncoltam (pl lassú számra pogóztam és hasonlók..:) Valahogy hajnal egy körül (de tán később) kezdtem megint önmagam lenni, de a piálás nem maradt abban, mindig volt, aki meghívjon valamire:)) Egyszóval őrült egy éjszakánk volt, Anettel pl japán csajokkal is táncoltunk, őszintén szólva már nem igazán tudom, hogy keveredtünk hozzájuk, de mindegy, fun  volt az egész buli úgy ahogy volt. A klub hajnal 3-kor zárt, amit én meglehetősen korainak tartottam, mert még tudtam volna ropni  2 órát, de ha belegondolok így is örülhetünk a hajnal 3-ig tartó nyitvatartásnak, mert idekint rengeteg hely már 2 körül bezár. A mi kis cspatunk háromnegyed 3kor kezdett elszálingózni a helyről, én az illumináltásgomnak köszönhetően alig találtam meg a pulcsimat és a kabátomat, de nem voltam ezzel egyedül..A party után még Lucával és Ákossal kavarogtunk úgy fél órát a Piccadilly Circus-on nyitvalévő meki és wc után kutatva, de az "akció" sikertelennek bizonyult. Kb fél 4 körül váltunk el és mindenki ment a maga útján hazafelé. Közvetlen buszom volt a Piccadilly-ről hazáig, így amint felszálltam a buszra be is aludtam. Borzasztó fáradt voltam, és kb 20 perccel később arra eszméltem fel, hogy nagy a zsivaj a buszon (részeges társaság szállt fel) és mivel nem tudtam azt sem, hogy hol vagyok elkezdtem parázni, hogy esetleg túlmentem a buszmegállómon. Hálisten nem így történt, még időben keltem fel, pont az én megállómtól néhány percnyire. Már negyed 5 volt mire hazaértem, itthon még nekiálltam kajálni, majd fészbúkoztam, és szombat hajnali 6kor feküdtem le aludni.:)

A buli nagy slágere, azóta is ezt hallgatom:

Szombaton délután 4ig aludtam, de nem aludtam valami fényesen, mert a kutya kapargatta a garázsajtót (amit a legutóbbi bejegyzésben ecseteltem is), valamint a gyerek is hangoskodott, de hát így jár az, aki hajnalban jön haza és akkor akar aludni mikor a többiek meg már fent vannak:)) Dél körül elment a család, így déltől 4ig zavartalanul aludtam, de borzasztó fejfájással és macskajajj-al keltem, nem kifejezés, hogy mennyire romnak éreztem magam:) 4-től 6-ig fészbúkoztam aztán valahogy sikerült annyi életet lehellni magamba, hogy egy órára elugorjak a közeli boltokba. A bolt előtt összefutottam a svéd barátnőmmel Majával (aki tudta, hogy party-zni voltam éjjel) és mikor meglátott csak annyit mondott, hogy: "tejóég, pocsékul nézel ki":D Hát nem tévedett sokat, úgy is éreztem magam, de mivel nagyon pozitív estét és szuper bulit zártam, nem törődtem a másnappal. Este bébiszitteltem, de nem is baj, mert úgysem mentem volna sehová, és így legalább volt időm elkészíteni a paprikás krumplit, amit azért csináltam, mert másnap, vasánap a Reni jött hozzám és ezzel szerettem volna kedveskedni neki. Mikor a gyerek már ágyban volt és a szülők is elhúztak neki is ugrottam a főzőcskének a Karib-tenger kalózai kíséretében. Jó ráérősen főztem, meg nem is voltam fizikailag a toppon így majd' 2 órába telt, mire elkészült a mennyei eledel. Egyből be is faltam belőle egy nagy adagot (este 11-kor, igazán jól esett), aztán mivel már csak a Szentlélek tartott meg a lábamon eltettem magam másnapra.

Vasárnap is mozgalmas napnak néztem elébe, napközben a Reni jött hozzám egy hatalmas dumaparty-ra, paprikás krumplizásra és filmezésre, este pedig a francia sráccal Rémivel mentünk moziba megnézni a legújabb James Bond filmet.

Vasárnap reggel az első dolgom volt, hogy rendbe vágjam kicsit a szobámat még a látogatóm érkezése előtt. Mivel a kaját már előző este elkészítettem így más dolgom nem volt, csak kimenni Reni elé a metróhoz. Útközben vettem kenyeret és uborkát, felszedtem Renit és felénk vettük az irányt. A paprikás krumpli Reni szerint is isteni sikeredett, evészet közben megbeszéltük az élet nagy dolgait valamin kibeszéltük a hosztcsaládjainkat (lol, róluk mindig van mit) aztán pedig teli pocakkal a szobámban filmnézésbe fogtunk. A Terminál című filmet néztük meg, amit én és Reni is most láttunk először. Ez a film egy hapsiról szól, aki New York-ba utazik egy (fiktív) volt szovjet tagállamból, de amíg a főhősünk Victor gépe a levegőben tartózkodik, az országában katonai puccs zajlik le, és az ország tulajdonképpen megszűnik létezni, így Victor papírjai, vízuma amivel beengedték volna az USÁ-ba érvényüket vesztik. Ennek következtében Victort nem engedik be New York City-be, ámde haza sem tud menni mert a hazájában háború van, nincs légiközlekedés, így az emberünk kénytelen majdem egy egész évet a New yorki repülőtér várójában eltölteni, tulajdonképpen ott lakik. A film arról szól, hogyan is találja fel magát, hogyan keres pénzt, hogy legalább a burger king-ben ehessen, hogyan szerez barátokat a reptéren és még egy szerelmi szál is befigyel. Nagyon vicces a film, ám nem nyers humora van, hanem inkább afféle ironikus, fekete humor található a filmben. Mindkettőnek elképesztően tetszett, nem mindennapi ötlet és nem mindennapi alkotás az biztos. Az ötlet, hogy ezt a filmet nézzük meg onnan jött, hogy múlt hétvégén a hó miatt az unokatesóm Londonból Budapestre tartó gépét törölték, így kénytelen volt egy éjszakát a reptéren tölteni, és mikor megtudtam, hogy járt szerencsétlen egyből beugrott ez a film, amit nem láttam még ugyan, csak annyit tudtam, hogy egy hapsiról szól, aki a reptéren lakik, szóval szóltam Reninek, hogy ha tetszik az ötlet akkor töltse le és az unokatesóm "tiszteletére" nézzük meg.

Filmezés után zene, duma, mégtöbb duma és aztán itt is volt ideje elkezdeni készülődni, Reninek haza, nekem meg a mozira. Csomagoltam egy adag paprikás krumplit Reninek és 6 után elindultunk a metróállomásra. Út közben bepattantunk a mekibe egy kis útravalóért, majd a metrón elkísértem Renit a St. Pancras-ig, ahol ő  a könnyes búcsú (:D) után vonatra váltott én meg elindultam a moziba.

Rémivel háromnegyed 8kor találkoztunk mozi előtt, hogy megnézzük a Skyfall-t. Ő már látta ezt a filmet (múlt csütörtökön:), én viszont még nem, és mikor még péntek délután azon tanakodtunk mit is nézzünk meg, számomra ez tűnt a legérdekesebbnek a kínálatból, így megkérdeztem nincs-e kedve mégegyszer megnézni (azt gondoltam nem lesz a válasz), de azt mondta mért is ne, nagyon jó film:)  Az automatából szerváltunk jegyeket, aztán célba vettük a büfét beszerzendő egy kis (=ipari mennyiségű) popcornt és üdítőt, majd megkerestük a termünket. A film kezdési ideje 8-ra volt kiírva, mondanom sem kell, hogy fél órát reklámoztak, tehát a James Bond zenéje csak valamikor fél 9 körül csendült fel. Láttunk viszont egy-két érdekes film trailer-t, pl Arnold Schwarzenegger legújabb filmje ígéretesnek tűnik, hiába öregszik az a pali de még mindig nagyon tud, szóval ha kijön a film akkor tuti beülök megnézni. A popcorn fele már a reklámok alatt elfogyott..:) Én eddig még nem láttam sok James Bond filmet, de a Skyfall nagyon is elnyerte a tetszésemet, a sztori, a szereplők, a zenéje, minden nagyon megfogott. Ami számomra külön öröm volt, hogy a film jórészt Londonban játszódik, és számomra mindig nagyon jó érzés, ha olyan helyeket, épületeket láthatok egy világhíres filmben, ahol már én is letettem a lábam, amit már láttam élőben. London pedig csakugyan gyönyörű volt a filmben is. A film egyik központi helye, a különleges kommandó, MI6 épülete (egy nagy, extravagánzs épület, ami a Temze partján található) a valóságban is létezik, a mostani lakhelyemtől 20 percre autóval, ez azért nem semmi.:) (Amikor ideköltöztem a mostani családomhoz a nagyszülők hoztak el kocsival, és  mikor elmentünk emelett az épület mellett a nagymama lelkesen magyarázta nekem, hogy most éppen a különleges kommandó épülete mellett haladunk el.)

Volt egy jelenet, ami a londoni metróban zajlik, a Temple és Embankment állomásoknál. Ezt a jelenetet nézve is nagyot dobbant  a szívem, mintha én is ott lettem volna, és mivel már ezerszer megjártam ezeket az állomásokat simán bele tudtam képelni magamat a főhősök helyébe. Egy másik jelenetben egy robbanás következtében egy metrószerelvény belezuhant egy árokba, ez viszont nekem és Rémi-nek is szemet szúrt, hogy mért nem voltak utasok azon a metrón, hisz, aki járt már Londonban az tudja, hogy a subway általában fullon van, az említett metrón viszont a vezetőn kívül egy lélek nem tartózkodott. Ennyire előzkényekek lennének ezek a terroristák a filmben, hogy olyan metrót választanak, amin nincsenek civilek? :)Behalás.:)) A film utolsó fél órája Skóciában játszódik, méghozzá James Bond családjának Skyfall nevű birtokán. Skóciát szintén megjártam már, bár efféle helyen, ami a filmben volt, a Skót-Felföldön sajnos még nem voltam. Egyel több okom van mostmár odamenni.:) A film nem várt befejezéssel ér véget, hadd ne lőjem le a poént, akik esetleg még nem látták, de összegzésként elmondhatom, hogy a legújabb James Bond elképesztő, dinamikus, az ember kapkodja a fejét olyan gyorsan zajlik a cselekmény és nagyon változatos, London mellett még Sanghai-ban és még egy rakás másik helyszínen játszódik (bár emlékeznék mindegyikre:)) A színészek kitűnő munkát végeztek, szerintem Daniel Craig nagyon király James Bond, de engem legjobban Judi Dench játéka káprázatott el.


Ezt a számot pedig most nagyon megszerettem:

A filmnek háromnegyed 11 után lett vége, de még nem akarództunk hazamenni (végülis minek, Rémi nem dolgozott másnap, csak én :) szóval megcéloztuk a Costá-t kávé reményében, de mivel már majdnem 11 volt így zártak. Nem adtuk fel, tovább kutattunk a high street-en (ami annak ellenére, hogy vasárnap éjjel volt, igencsak zsúfoltnak bizonyult) és végül egy coffee bár-ban kötöttünk ki, kávézni-sütizni. Én egy incsi-fincsi jegeskávét ittam, a teteje meg volt szórva egész kávédarabokkal és tiramisut ettem, ami szintén nagyon finom volt, bár egy kicsit túl édes, így nem ettem meg az egészet. Beszélgettünk még hosszasan majd fél 12 után feleszméltünk, hogy esetleg el kéne indulni mert különben nem érjük el az utolsó metrót. Mondanom sem kell, hogy a metrót épphogy elértük, de futnunk kellett hozzá. Gyors búcsú, majd ő az egyik irányba én pedig a másikba.  A metrón át kellett szállnom és azt is épp csak elértem, szóval barmi nagy mázlistának mondhattam magam aznap este. A London Victoriánál átszálltam vonatra (mert több metró már nem volt), a vonaton rajtam kívül egy lélek sem tartózkodott, a vasúttól még gyalogoltam és hajnali egy órakor toppantbam be a házba. Azon agyaltam, hogy a fenébe fogok másnap reggel felkelni, de ennek ellenére még egy órát kockultam a fészbúkon, aztán 2 után eltettem magam aludni. Mivel a korábban elfogyasztott kávé igencsak erősnek bizonyult, így 3-kor még pislogtam, forgolódtam, sehogy sem tudtam elaludni. :)) Hétfő reggel úgy keltem ki az ágyból mint egy élő halott és kb egész nap úgy is éreztem magam, de megérte, szuper estém volt és szuper hétvégém, most sem unatkoztam, és péntektől hétfő hajnalig minden nap, minden percben volt mit csinálni. :)

A következő hétvégém is kb óramű pontossággal el van tervezve, szombaton megint bowlingozni megy a kis csapatunk, és ezúttal ráadásul  csak féláron, vasárnap pedig -bár még képlékeny így nem írok még semmit- szintén teljesen be van táblázva.

A következő bejegyzésben, -amit még ma elkezdek és legkésőbb holnap közzéteszem- megírom mi volt a családdal, és azt is, hogy mostmár teljesen "kidolgoztam" a nanny-vé válásom tervét, szóval afféle jövőfejtegető bejegyzés lesz.

Remélem mindenkinek nagyon jó hétvégéje volt /hete lesz!:)