Kis kitérő: szerda este meginvitáltam a kedvenc pubomba, -ahol a szülinapomat is tartottuk- egy svéd aupair lányt, akit pár hete ismertem meg, a hosztanyu ajánlotta nekem, és ő szerezte meg a telefonszámát is. A csajjal már találkoztam egyszer és nagyon kedvesnek tűnt, így mivel a héten még nem voltam sehol, így arra gondoltam elmehetnénk a svéd lánnyal -Majával- egy sörre, dumapartira.
Mikor a pubban voltunk akkor már kicsit súlyosabb méretet öltött a számon a duzzanat, rendeltem egy tál hagymakarikát, de azt is csak úgy tudtam megenni, hogy felaprítottam őket egy centis darabokra és kb 2 órán keresztül nyammogtam rajtuk. Ennek ellenére egy nagyon pozitív estét zártam, Maja nagyon közvetlen és rengeteg közös témánk van, ő is szeret utazni, bulizni és nagyon jó rálátása van a dolgokra, egyszóval szerintem a jövőben jó barátok leszünk. Mondta, hogy ő nagyon északon lakik Svédországban, ott ahol már látszik a Sarki fény, és télen nem jön fel, nyáron viszont nem megy le a Nap, a városkája északabbon fekszik, mint Izland szigete. Hihetetlen érdekes lehet ez a "nem megy le, nem kel fel a Nap" dolog, egyszer annyira szívesen eltöltenék ott egy fél évet, belekóstólnék a skandináv életszeméletbe, minden éjjel lesném az északi fényt.:)) Kitérő vége.
Pár őszi hangulatkeltő kép:
 |
| Maja |
A gót (duzzanatot a számon ne keressétek, a kép alaposan meg lett retusálva:))
A duzzanat ellenére tök jól aludtam, azt gondoltam mára el is múlik. Reggel, mikor felkeltem, még az ágyamban éreztem, hogy az alsó ajkam kb négyszeresére fel van dagadva. Tükörben akkor még nem láttam a képemet, de már akkor lepörgött előttem a kép, miszerint a fél délelőttömet a kórházban fogom tölteni. Aztán felöltöztem, belenéztem a tükörbe és kajak megijedtem magamtól.:D Elég durván néztem ki, igencsak groteszk látvány táult elém a tükörből. Nem tudtam hogy röhögjek, vagy pánikoljak..Aztán lementem a konyhába, a szokásos reggeli rutinra, gyereket megreggeliztetni stb, ekkor jött a következő meglepi, hogy alig tudtam beszélni, majd mégegy meglepi, hogy a teámat is csak szürcsölve, nyögve-nyelve tudtam meginni. Aztán lejött anyuka és rendesen megijedt az ábrázatomtól.XD Egyből mondta, hogy irány egy doki ma reggel. Nem ellenkeztem, mivel holnap utazom Skóciába, és nem ilyen pofával szerettem volna ezt megtenni. Anyuka elvitte helyettem a gyerket suliba, és még azt is megnézte nekem az okostelóján, hogy a hozzánk legközelebbi walk in hospital (kórház, ahová be lehet sétálni ha bármi bajod van) hánykor nyit. Aztán összeszedtem magam és irány a kórház.
A walk in hospital mindössze negyed órára van a házunktól gyalog, mi nekem nagyon jól jött. Belibegtem, és a recepción amint meglátták az arcomat senki nem kérdezett semmit, csak mondták, hogy foglaljak helyet, a doki hamarosan hívni fog. A hamarosan majdnem egy óra volt, de amúgy sem volt semmi dolgom délelőtt, és így legalább kiolvastam egy, a kórházban talált, alkoholizmusról szóló prospektust, haha:D Mostmár tudom mi a legjobb másnaposság ellen, és mit kell tenni ha én vagy bárki a közelemben túlissza magát.:DD
A dokinéni, aki megvizsgált nem tudta egyértelműen eldönteni hogy mi a bajom, a lehetséges opciók: bogárcsípés (de nem emlékszem, hogy bármi megcsípett volna az utóbbi időben), allergia (új alapozót kezdtem használni, szóval könnyen lehet) vagy csak egy túlságosan nagyra nőtt pattanás, és pont az ajkamnál gyűlik benne a gyenny. (bocs a gusztiságért). Mindenesetre kaptam hisztamint (allergiás tüneteket csillapító gyógyszer) és felírt antibiotikumot is, ha nem múlnának el pár napon belül a tünetek. Plusz mondta, ha úgy érzem dagad a torkom/nyelvem, nyikorcsomóim azonnal keressek fel egy orvost, mert fulladáshoz vezethet (megnyugató).
Mivel az elmúlt 2 napban alig ettem valamit, ma reggel meg semmit, így már nagyon éhes voltam, így a kórház után bepattantam az első utamba eső mekibe egy menüre. Tudom, tudom, kórház után meki..de tényleg valami gyorsra volt szükségem. A hamburgert felaprítottam kb centis darabokra csakhogy le tudjam tuszkolni a számon, ugyanígy a sültkrumplit is, majd bevettem a mai antihisztamin adagot.
Hazafelé sétáltam egy nagyot, iszonyú jól esett. Dél volt már, mikor betoppantam a házba, anyuka egyből kérdezte minden oké-e és mondta, hogy levest kéne ma ennem, mert az könnyen lemegy. Nem tudom, hogy csak általánosságban voltam-e fáradt, vagy a gyógyszer következménye, de 2 órát aludtam miután hazaértem. De ma így is büszke voltam magamra: mert miután felkeltem volt időm netezni, kitakarítottam a fürdőszobámat, lefürödtem/hajat mostam, és még enni is volt időm mielőtt a gyerekért mentem a suliba.:)) Anyuka ekkor már nem volt itthon, de írt sms-t, hogy vesz nekem levest a boltban, ha kérek. De aranyos. Kaptam finom zöldség-és csirke levest, nyam-nyam:))
Délutánra már egy kicsit visszament a duzzanat, úgylátszik elkezdett hatni a gyógyszer hálistennek. 4szere helyett már "csak" 3szorosa volt a szám. Aztán estére méglejjebb ment, mostmár kívülről nem is nagyon látszik, csak közelről, de belül azért még érzem, hogy van ott valami, kb olyan 2szere lehet a megszokottnak. De szerintem ha így halad, akkor holnapra teljesen el fog múlni, 7 napra kaptam hisztamin adagot, de lehet, hogy be sem kell szednem az összeset. Holnap (de még holnap után is) viszont még beveszem, akár lesz tünetem, akár nem, biztos ami tuti ugyebár.
Ééés jeee, itt az utazás ideje, holnap végre nekiindulunk Zitával Skóciának. Már ma akartam pakolni, de mivel a délelőttöm teljesen ráment a kórházba futkosásra, délután meg kisebb dolgom is nagyobb volt, így holnapra marad, de mivel nem kell sok cucc így no para lesz. Holnap még el kell viszont mennem shoppingolni, fogkrém és társai, nameg persze chips és egy kis útravaló, valamint a nagybőröndömből elő kell keresnem a könyveimet, amivel a 9 órás út során fogom szórakoztatni magam.:))
Valószínű nem írok többet a kirándulás előtt, szóval jövő héten jelentkezem a skóciai és couchsurifng-es élménybeszámolóval.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése