2012. május 27., vasárnap

Walkin' on sunshine


Napos napot mindenkinek!

Igen, ahogy a cím is elárulja nagyon szép napos idő volt ma illetve már egy hete folyamatosan 25-30 fok van itt Angliában, gyönyörű napsütéssel megspékelve ami a hangulatnak/kedvnek is igen jót tesz:) Na nem mintha itt Angliában amúgy stresszelnének az emberek meg én sem de ez az idő tényleg hiányzott már, mivel mint ahogy azt az előző bejegyzésben is említettem, az elmúlt másfél hónap javarészt esős/borús volt errefelé.

A hetem átlagosnak volt mondható, bár napközben a feladtaim végzése közben hamarabb leizzadtam mint egyébként, ami az időnek betudható, de valamit valamiért ugye:) Bár nekem azt hozzá kell tennem-és most Isten ments hogy panaszkodjak-de én a nagyon meleget nem szeretem. A 30-vagy affeletti hőmérsékletet én max vízparton tudom elviselni, ha nem kell csinálnom semmit csak nyaralni. Ez van, az én szervezetem egyszerűen jobban szereti a 20 fok körüli hőm-öt.Na de ennek ellenére örülök, mint majom a farkának ezen a héten, mivel már nagyon jól jött a jó idő és mert olyan a munkám, hogy a házból nem kell hozzá kimozdulnom, a házban pedig jó idő van. Kimenni meg már akkor megyek amikor nem olyan durva, pl késő délután-kutyuval sétálni stb. :)

Péntek este Renivel találkoztam, cheesecake-et mentünk enni a városba dumapartival egyebkötve. Ebből az lett, hogy olyan édes cheesecake-et sikerült rendelnünk, mint még soha. A cheesecake-et amúgy egy fehér krémmel szolgálták fel, nem egészen tudtuk eldönteni mi az, de nekem nagyon hasnlított a margarinhoz. Furcsálltuk is, bár azt el kell mondjam, enélkül a krém nélkül tényleg ehetetlenül édes lett volna. Még mielőtt a Renivel taliztam én már megjártam a mekit, de cheesecake után Reni még éhes volt, így elmentünk oda, hogy vegyen magának sült krumplit, hogy semlegesítse kicsit a torta édes ízét. A lány, aki a mekiben kiszolgálta őt csak mosolygott rám, hogy "jé te már megint itt vagy?!"-akkor még nem tudta, hogy én nem fogok rendelni semmit.:)
Meki után mindketten hazamentünk, az este/éjszaka hátralévő részében megnéztem még egy filmet, és hajnal 2 lett, mire ágyba kerültem. Másnapra London volt betervezve Judittal, nekem 9kor kellett felkelnem és azon agyaltam hajnal 2-kor, hogy mi a fészkes fenével töltöttem el így az időt, meg hogya fenébe fogok én 9kor felkeni?
Nagy meglepetésemre TELJESEN MAGAMTÓL már 8:30 körül felkeltem, nem akartam elhinni. Mire az ébresztőm csörgött 9kor akkor én már meg voltam fürödve és félig el is készültem.:))Mivel ilyen ügyes voltam, indulás előtt megjutalmaztam magam egy jégkrémmel.:)
Judittal fél12kor taliztunk a Victorián. Mint ahogy mindig a mekibe mentünk, vettünk magunknak menüt és dumaprtival indítottunk. Kb 2 órásra sikeredett, volt miről beszélni. Ezután a szép idő örömére elmentünk a Hyde parkba, a Seprentine nevű tóhoz, ahol elhatároztuk, hogy bérelünk vízibiciklit, de előbb ettünk, Judit jégkrémet én pedig waffelt(gofrit).



Hyde park




Serpentine




Waffelem:)






Kalóz:)

Aztán mire megettük a fagyit/waffelt a sor a vízibiciklisnél akkorára nőtt , hogy még ránézni is rossz volt. Tényleg minimum 10-15 méter volt a sor, vagy hosszabb és egyikünk sem akart a napon aszalódni, így most nem mentünk vízibringázni, de majd legközelebb.
Ezután eldöntöttük, hogy mi koktélt akarunk inni. Én már napok óta rá vagyok szomjazva egy Mojito-ra, szóval visszamentünk a Victoriához, ahol egymás után tértünk be a szembe jövő bárokba, de a legtöbben nem volt koktél ahol meg volt, ott elkérték az ID-t, nekem volt is, de Juditnak nem, (illetve nem volt nála fényképes és csak olyat fogadnak el) így nem koktéloztunk. Ekkora már annyit mászkáltunk a napot, hogy minden bajunk volt, így visszamentünk a mekibe,szánalmas vagy sem és megettük aznap második menünket.
Eztán elváltunk mivel nekem aznap úgy volt, hogy bébiszittelnem kell. Ekkor jött a nap legjobb része, rossz vonatra szálltam fel:)))) Na azért nem teljesen más irányba tartó vonatra szálltam, hanem a következő volt a helyzet: nekem a Bedford felé tartó vonattal kell mindig hazamennem. Bedfordba több is megy, van amelyik megáll Elstree-ben ahol lakom, van, amelyik nem. És persze egy olyanra szálltam, ami nem állt meg Elstree-ben, hanem ez egy Bedford felé tartó gyors vonat volt, és az első megálló, ahol megállt és ahol át tudtam szállni az már Elstree-után 3 megállóval volt. De segáz, mert leszálltam St. Albans-ban és átültem az Elstree felé tartó vonatra, szóval csak kb fél órát vesztegettem el az életemből.:D

Itthon kideülr, hogy mégsem kell bébiszittelnem, szóval boldogság.

Ma reggel 12-ig aludtam:)) Persze hajnal 3-as felkvés mellett.
Ebédeltem, majd egy közeli városba mentem, hogy a Poundlandben (egy fontos bolt) vegyek ezt-azt, ami nem volt nyitva:S Pedig a net szerint nyitva kellett volna legyen.
Hazajöttem, megnéztem a Sziklát, imádom azt a filmet, majd este 7kor mekibe mentem. Meki után a házunk mögötti parkban sétáltam másfél órár a gyönyörű naplementében. Imádok sétálni, ahova lehet én sétálok, és még jobban imádok ilyen szép időben sétálni. Dögmeleg sem volt mivel már este mentem.
9kor kértem ma este haza, pár szót váltottam a családdal, azóta meg bejegyzést pötyögök.

Szép hetet mindenkinek:)

2012. május 24., csütörtök

Ocean-Tour és közlemény

Szijjasztok kedves Olvasók!:)

Most jön ugyebár az a rész, amikor elkezdek szavatkozni, miért is nem írtam az elmúlt 2 hétben-illetve jönne, de erről fog szólni a blog közlemény része, amit a végre hagyok inkább.
Előbb inkább jöjjön a csudi-hiperszuper múlt hétvégém és az elmúlt 2 hét érdekesebb mozzanatai.:))

Kb 2 hete elhatároztam, hogy mivel már nagyon régen voltam a tengerpartnál (még az első családommal laktam, szóval tavaly aug. végén) és mivel már piszkosul hiányzott a sós tengeri levegő és a késég látványa blablabla így ha törik ha szakad, ha esik ha fúj én a közeljövőben megint meglátogatom az Atlanti-Óceánt.
Múlt hétvégén került sor eme tervem megvalósítására, és óóó csodás volt, és olyan hihetetlen mákom is volt minden szempontból ezen a napon, hogy az csuda. Előzményként tudni kell, hogy Angliában egész áprilisban és május utolsó harmadáig esős-szeles-hideg idő volt, így az idő nem volt alkalmas tengerpartozásra( ok, persze mehettem volna, nade én jobb szeretem a tengert napsütésben bámulni:) Másik előzmény, hogy én szombat esténként hivatalosan bébiszittelek,(bár van, hogy el szokták engedni) így hosszabb kirándulásokra az a nap nem a legalkalmasabb, mivel nagyon korán kéne indulnom(és hát lusta vagyok na:P) és nagyon korán kéne hazaindulnom. Persze azért szombatonként nem szoktam otthon unatkozni, ezen a napon legtöbbször Londonba megyek, mivel a belváros 30 perce van vonattal/metróval.
Nade a mázlis részre a dolognak: múlt szombaton először kb 2 hét után napos-meleg időt jósoltak, ami így is lett, és anyukának mikor rezegtettem a pilláimat, hogy engedje el a szombat estét nekem azon a héten, akkor simán igent mondott, sőt mondta, hogy még örül is, hogy végre egész hétvégén otthon lehet, mert nem volt kedve menni sehova sem, és így kifogása is van ,az, hogy az au paire kirándul:))) Még meg is köszönte. Hát: szívesen:)))
Eztán már csak útitársakat kellett toboroznom, na ez az, amiben nem volt mákom, mivel akiket kérdeztem: J barátnőm anyagi okok miatt nem tudott jönni, Reni, aki itt lakik a városomban és szintén au pair bébiszittelnie kellett, pedig nagyon akart volna jönni, még sosem látta a tengert, Tamás szintén inkább spórolt, nade sebaj: talpraesett leányzó lévén simán elmentem egyedül is. Persze társasággal sokkal jobb minden ez tény, de én ha eldöntök valamit, akkor nem az a mérleg nyelve, hogy jön-e velem valaki, vagy sem, mert ha vhova el akarok menni akkor megyek:))
Szombaton fél 9kor keltem, nem től korán, mivel ugye este nem volt bébiszitt, nem számított mikor érek haza, így gondoltam alszok a nagy trip előtt.  Összekészülődtem és a 10 órás vonattal elindultam Eastborune felé (Eastbourne Dél-Angliában van, tengerparti város, és nem messze a várostól hatalmas 160 méter magas fehér sziklafalak tetején mászkálhat az ember.)  Reggel mikor elindultam még aggódtam kicsit, mivel borongós idő volt, de reméltem a legjobbakat.
Délben érkeztem meg a napfényes Eastbourne-be, hihetetlen happy voltam, hogy újra tengerparton lehetek, és még boldogabb amiért gyönyörű idő fogadott.  Még sosem voltam Eastbourne-ben, szóval nem tudtam azt sem, hogy a vasúttól merre van a tengerpart, de jószokásomhoh híven megkérdezgettem pár emberkét, és simán letaláltam a parta. Azt még itthon megnéztem pénteken, hogy a fehér sziklákhoz hogyan jutok el (Beachy Head a sziklás hely neve.), busszal az Eastbourne mólótól csak 15 perce van, és a busz is tök olcsó volt.
Még Eastbourneben a tengerparton ellőttem pár kötelező képet a tengerről meg a mólóról, aztán nekindultam felfedezni Beachy Head-et. El kell mondjam Eastbourne nem egy nagy durranás (azért szép persze) nade gyerekek, amit Beachy Head-en láttam, azt nem múlja felül semmi.
Mikor leszálltam a buszról, nem akartam elhinni amit látok, olyan szép látvány tárult elém, hogy azt hittem beájulok. Rólam tudni kell, hogy még nem sok tengerparton voltam, illetve itt Angliában láttam először a tengert, azelőtt nem, és itt is csak Brightont láttam eddig, szóval nincs nagy összehasonlítási alapom, de Beachy Head tényleg valami.:)

Egy kicsit a helyről: Beachy Head a Hét Nővér sziklák egyike. A Hét Nővér 7 fehér nagy szikla, a nagyot úgy kell érteni, hogy sok száz méter hosszúságúak, egyben mind a hetet max hajóról vagy repülőből láthatod.  A Beachy Head-en található Anglia legmagasabb sziklája, 162 m magas.A sziklák a Kréta korszakban alakultak ki, és az óceán évente egy métert mos el  sziklafalakról-ennek következtében igencsak veszélyes a szélükre menni.
A szomorú tény: mivel ez a hely igen veszélyes, és a halál garantált ha valaki leugrik/leesik, így a Beachy head-i sziklák Anglia "legnépszerűbb" öngyilkossági helyei, évente átlagosan 20-an ugranak le és halnak meg.:( A sziklaszirtek mentén sétálva lehet látni itt-ott kereszteket, koszorúkat.
De ettől eltekintve hihetetlenül gyönyörű hely, és nagyon békés/megnyugató az óceán látványa, 2 világítótoronnyal is büszkélkedhet, mivel a sziklák miatt nem a hajók paradicsoma, sőt még James Bond jelentet is forgattak itt.

Na ennyit a dumáról, beszéljenek inkább a képek:)))

Eastbourne Pier


Apály

Érkezés a sziklákhoz

Első pillantás:)


Beachy Head Lighthouse



Veszély-pusztuló sziklák

Suicide Point-öngyilkos pont-erről a szikláról ugranak le a legtöbben

A pici pont én a szikla tetején, szikla magasság 162m

Beachy Head Lighthouse


Torony#2-Belle Tout Lighthouse




A torony eredeti helye-arrébb keleltt vinni mert a tenger alámosta



A szikláknál kb 5 órát töltöttem. Amikor a képeken is látható öngyilkos pontot közelítettem meg ismerős hangos ütötték meg a fülemet. A fűben ugyanis egy magyar társaság piknikezett. Odasettenkedtem köréjük, ellőttem pár képet majd megszólítottam őket. 3 lány és egy fiú volt , az egyik lány és a fiú házasok voltak és a 30-s éveik elején jártak, a másik 2 lány Budapestről jött látogatóba. A fiú mondta, hogy sejtette, hogy magyar vagyok-azt mondja azok szoktak így odaosonni hozzájuk:))) Megkértem őket, hogy csináljanak rólam pár képet, majd leültem én is közéjük. Nagyon jófejek voltak mindannyian, a házaspárról kiedrült, hogy ők is au pairként kezdték még az EU csatlakozás előtt, azóta már persze átnyergeltek más munkára, de boldogan élnek azóta is az UK-ban.  Jó fél órás dumaparti után meginvitáltak, hogy csatlakozzak hozzájuk egy 3-4 órás túrára, ami az lett volna, hogy lemászunk a sziklákon a parta(a kijelölt helyen persze) amikor kezdődik az apály és a partól fogjuk megközelíteni a vízben álló világítótornyot. Boldogan mentem volna velük, de mivel vonathoz kellett igazodnom, így osztottam-szoroztam és arra jutottam, hogy ha mennék akkor nagyon késői vonattal kellett volna hazamennem, és bár nem kellett időre hazajönnöm, de túl későn tök egyedül már nem szerettem volna vonatozni, és valószínű az utolsó buszt sem értem volna el ami Beachy Headről vitt volna vissza Eastbourne-be. Így nemet mondtam, de még így is elvittek az egyik világító toronytól a másikhoz kocsival, márpedig a 2 elég messze van egymástól, a visszafele vezető utat gyalog tettem meg, és majdnem egy óra volt. A 2-es számú toronynál is ellőttünk pár képet, majd búcsút vettünk.  Azt hallottam már nagyon sok helyről, hogy a magyarok külföldön nem összetartóak. Hát el kell mondjam: ez vagy nem igaz,vagy csak én vagyok olyan kivételes helyzetben , hogy ez engem eddig elkerült. Akivel én eddig találkoztam itt magyarral mindenki nagyon kedves és segítőkész, rengeteg mindent köszönhetek itteni magyar barátaimnak-ismerőseimnek, és ez a csapat, akikkel szombaton találkoztam egyből marasztaltak piknikezni, és hívtak túrázni:))

Vettem Beachy Head-en egy-két képeslapot meg hűtőmágnest magamnak, majd visszamentem Eastbournebe, ahol első utam a mekibe vezetett, mert már nagyon éhes voltam. Meki után lementem még a parta apályt csodálni, azán visszacammogtam a vasútállomáshoz, vonatra fel és este 10kor értem haza.
Tényleg hihetetlenül szerencsés voltam, hogy szombaton mentem, mert vasárnap már nem volt olyan jó idő, esett/fújt, szeles is volt..de aznap napközben csak pihentem/kocultam. Este, mivel kellett a kimozdulás, a városomban lakó magyar au pairrel, Renivel elmentünk mekizni. Annyira jó, hogy van mégegy magyar a városomban, akivel el tudok menni ide-oda, vagy csak egy gyors mekire-cheesecake-re, és Reni nagyon jófej, és ő is hasonlóan gondolja-hogy jó kimozulni különben az ember  megkocul-tehát tök jó, hogy vagyunk egymásnak. :) Cheesecake-et említve: holnap este pont azt fogunk menni enni:)))


Ezen a héten nagyon szép időnk van itten Angliában, minden nap 25-30 fok, ma vettem is egy doboz jégkrémet, és este mikor már a kisasszony ágyban van a kutyuval kiülök a kertbe és elnyalok egyet, amikor már nincs dögmeleg, igazán relaxáló:))

Most pedig a közlemény rész: Bizonyára feltűnt azoknak, akik rendszeresen olvasnak akarom mondani olvasnának, hogy nem írtam egy ideje. Ennek oka az, hogy nem igazán szeretnék untatni senkit olyan dolgokkal, hogy "felkeltem, ettem, takarítottam, kutyát sétáltattam ésatöbbi." Igen, ez egy au pair blog, de én inkább a fun részét szeretném kiemelni a dolgoknak, így a mindennapjaimról nem nagyon fogok írni, mert nem hiszem,hogy bárkit is érdekel, hogy aznap milyen színű zokni van rajtam vagy hasonló:))) Félreértés ne essék,ezzel nem akarom azoknak az au paireknek a blogját leszólni,akik a mindennapjaikról is írnak, mert bár én nem írok ilyesmiről, olvasni viszont szeretem. Persze, valószínű elő fog fordulni olyan is amikor ilyesmikről is regélek, de inkább a kirándulásaimról/buliról stb fog szólni a blog, elvégre Fun In The UK a címe:))
Szóval, heti minimum egy bejegyzést azért fogok gyártani nektek, csak ha olyat tapasztaltok, hogy nem írok egy-mésfél hétig, akkor az nem azért van mert megszűnik a blog, hanem akkor fogok írni, amikror lesz miről.:))

Szombaton Londonba megyek Judittal, szóval lesz miről:)))

Bye-bye:))

2012. május 8., kedd

Hosszú hétvége (L), London, mozi és egyebek:))

Szia Mindenki:)))

Eszméletlen jó volt a hétvége. Itt Angliában a hosszú hétvége múlt hétvégre/ e hét hétfőjére esett, és hihetetlenül jól telt:)))

Múlt héten semmi lényeges nem történt, minden a megszokott volt, reggelenként a kislányt készítettem a suliba, majd délelőtt /délután első felében itthon végeztem a feladataimat, esténként bedtime a kiscsajszimmal. Ja, de annyi lényeges történt, hogy regisztráltam magam a hoszt családom háziorvosánál több okból is.  .Már majdnem 8 hónapja vagyok a family-mel, de még csak most jutottam el odáig, hogy dokihoz regizzek. Ez amúgy jó, mert ez azt jelenti, hogy semmi komoly betegségem nem volt.:) Most sem betegség miatt regiztem, bár igaz, hogy meg voltam fázva a procedúra alatt, de ez nem igényelt orvosi beavatkozást. Ha au pair vagy, akkor a hoszt családod háziorvosánál te is ellátást kapsz, előbb persze regisztrálnod kell magad. (A mi házi orvosunk hálisten csak 15 percre lakik tehát még utaznom sem kell messzire.) Ez úgy működik, hogy odamentem a rendelőbe, elmondtam mit szeretnék, adtak egy rakat papírt, általános információkat kellett kitölteni, plusz volt kérdőív mellé, pl dohányzom/iszom-e, ha igen milyen gyakran,sportolok-e, ha igen mit stb. Kitöltöttem, köv. nap visszavittem, és Welcome to our Surgery volt.  Igazából csak egy gyógyszert akartam magamnak felíratni,ezért regisztráltam, de ha már ott voltam, megnézettem a torkomat/tüdőmet az orvossal, mert meg voltam fázva, és gondoltam hátha talál valamit, de szerencsére semmit, sőt már el is múlt azóta.:)

Na de a hétvége:)))
Szombaton semmi extrát nem csináltam, azt a napot a pihenésnek szántam:)) Sikerült is, jó sokat aludtam, majd délelőtt megreggeliztünk a családdal. Ezután én kockultam egy sort, anyuka és a kislány pedig elmentek rokonokat látogatni. Később én is elmentem a városba, a főutcára. A főutcánkon szombatonként kb délután 3-ig ilyen piacszerűség van. Jó sok cucc, mindenféle a ruhától, a sminkeken át az édességekig minden van, és tök olcsón. Na de nem csábultam el, csak egy karkötőt vettem egy fontért, és hullámcsatokat fél fontért:) Tényleg jó olcsók voltak. Ezután  nem meglepő módon meki:)) Majd szépen hazasétáltam. A mekiben dolgoznak magyar lányok, már múltkor írtam is, hogy az egyikük még egy hamburgerét is nekem adta, amit nyert. És ugyanez a lány, amikor ott voltam szombaton, csak viccből kértem tőle egy lufit(amit csak a gyerekeknek osztogatott.) Ő meg komolyan adott is:))) Tök vicces volt. Gondoltam, hazahozom a kisasszonyomnak a lufit, haza is hoztam, de pont mikor már a ház előtt voltam és készültem bejönni, véletlen elengedtem.:S:D
Ugyanezen a napon a mekibe egyszer csak bejött két birodalmi rohamoszgatos (Star Wars-os katonák) jelmezbe öltözött pali. Hát, sikerült  magukra vonni a figyelmet az biztos, a gyerekek nem győzték körbeugrálni őket. (Az indokukat, hogy mért így beöltözve jöttek, nem tudom, de kár ,hogy nem volt nálam a fényképezőm:))

Vasárnap pedig Judit barátnőmmel találkoztunk végre újra, egy hónap kihagyás után -de így is ott folytattuk,ahol abbahagytuk:))) (Btw azért egy hónap kihagyás után,mert ő egy hónapig volt otthon holiday-en a Húsvét alatt.).
A szokásos talihelyünkön, a Victoria vasútállomáson taliztunk, mert ez a hely van legközelebb mindkettőnknek. Habár, ezen a hétvégén metrófelújítások voltak, a Victoria Line teljes hosszában le volt zárva, és még sok más vonalon részleges lezárások voltak, tehát nekem egy kicsit tovább tartott odaérni, mint általában, de így is időben voltam. Fél 12-kor taliztunk, és egyből mentünk is a..kitaláljátok hova??:D Igen a Mekibe, reggelizni/ebédelni. Útközben megvitattuk, hogy a tea/kávé amit az úton a Victoria felé a vonaton ittunk megégette a nyelvünket. Ez is közös bennünk-hogy tök bénák vagyunk néha:)))
A mekiben leültünk, és egy jó nagy dumapartival nyitottuk a napot, evés közben persze. Volt mit megbeszélni, hisz egy hónapja láttuk egymást utoljára.



Reggeli/ebéd

Ezután még a Victorián, ami amúgy akkora, mint egy repülőtér, és el van eresztve boltokkal leálltunk egy kicsit nézelődni. Judit még vett is magának egy pár topánt, én meg addig a fénykéepőmmel szórakoztattam magam:)





Amikor itt végeztünk elmentünk High Street Kensingtonba, mert J szeretett volna alapozót venni magának. A Bootsban amíg ő a púderek közt válogatott, én kihasználtam az alkalmat, hogy olyan Bootsban voltunk, ahol az összes világmárka pl Chanel, Lancome, Clinique stb megtalálható, és részem lett egy kis ingyensminkben. :) A Chanel-nél a hölgy olyan jó szempillaspirált rakott a pilláimra, hogy komolyan sajnálam este lemosni.:)

A Bootsból a Tesco Expresszbe vettük az irányt, ahol megvettük a hozzávalókat a Tower-Híd mellett tartott piknikhez. Én sushit vettem, életemben nem ettem még ezelőtt sushit, szóval gondoltam ideje kipróbálni.:)

High Street Kensington



Majd metróra szálltunk, de a rossz irányba, illetve a vonal rossz elágazására, de időben észrevettük,így mikor leszálltunk csak 2 megállót kellett visszamennünk, és onnan már megtaláltuk a jót. Célba vettük a Tower-Bridge-t, mert a fejünkbe vettük, hogy akármilyen hideg is van, mi márpedig piknikezni fogunk a hídnál. Én nagyon szeretem a Tower-Hidat, simán el tudok mellette üldögélni, és nézni a hidat meg az embereket ahogy jönnek-mennek.
Mikor odaértünk a hídhoz, elsütöttünk pár kötelező képet majd leültünk pikikezni:))



Metró-bolondok:)



Tower-Bridge és mi


Piknik kellékek-első sushi

A sushi meglepően finom volt:) Még sosem ettem ezelőtt, ennek pedig az oka az, én és a nyers hal eddig azt hittem két különböző dolog. Na most kiderült, hogy nem az:)) Nagyon fincsi volt, és nem ez volt az utolsó, hogy ettem:)

A piknik után benéztünk a helyi szuvenír boltokba, nem vásárlási szándékkal, de szeretjük tátani a szánkat csak úgy. A szuvenírozás közben meg megbeszéltünk, hogy elnézünk a Harrods-ba, mert Judit még sosem volt ott, de szerintem érdemes megnézni. Igaz, venni ott sem vettünk semmit, illetve én vettem egy 1 fontos csokit-a magam fajta földi halandó mást ott nem nagyon engedhet meg magának, de a csoki nagyon finom volt. A Harrods wc-jét nagyon szeretem:) Egyrészt, mert normál méretű fülkék vannak, nem olyanok, amibe be sem férsz, max úgy, ha már rámászol a wc deszka tetejére. Másrészt pedig, a kézmosó mellett jobbnál jobb parfümöket fújhatsz magadra, és még kézkrémük is van.


Nem jártuk be az egész üzletközpontot, de egy pár szobát megnéztünk, leginkább az edességes-ruhás-sminkes-és persze parfümös részt. Jó nagy parfümszoba van itt, és természetesen ki is lehet próbálni őket, mi is így tettünk. Leginkább papírra-én magamra is fújkáltam, így szépen illatoztunk, mint akikre rádőlt a drogéria mikor kimentünk:)



Parfümszoba
Este 6 után váltunk el Judittal, ő a Victoriára, én pedig St. Pancras-ra mentem. Összegeztük, hogy nagyon jó napunk volt, és imádtuk:) Valamint azt is, hogy jövő héten, vagyis most hétvégén megint megyünk csavarogni egyet-bár úticélt még nem választottunk-de ez időjárás függvénye is.
Én kb fél 8kor értem haza, pont egy perccel utánam befutott a család is, megvacsiztunk, majd én jöttem kockulni.
Hétfőn reggel ismét sokáig aludtam. Olyan jó volt, a hetet, a hétfőt azzal indítani, hogy "dejó, már fél 11 és én még mindig az ágyamban lehetek". :)
Napközben nem csináltam semmi különöset. Délután a Tomival mozit beszéltünk meg, az Avengers Assemble-t néztünk meg. A mozi előtt taliztunk, a film kiírt kezdési idejében, azaz 5:10-kor. De nem aggódtunk, hogy késésben vagyunk, mivel tudtuk, hogy a kezdéstől számítva leglább 100 évet reklámoznak, ami így is lett (najó. csak fél óra reklám volt, nem 100 év:D). A popcorn a reklámok végére már csak félig volt tele.  De a film nagyon látványos volt, 3D-ben néztük, így méginkább átjött:)  Jó hosszú volt, 2 és negyed órás, de jó kis film.
Mozi után Tomival még kicsit beszélgettünk a buszmegállóban, majd ő is haza, és én is.
Itthon megvacsoráztam a szülőkkel, közben beszélgettünk, jó hangulat volt.:)  Majd mivel már elég késő volt, ők is és én is eltettem magam holnapra.
Ma semmi extra, sajna már nincs bank holiday-haha- szokott ütemben folyt a nap. Délután, mivel kisütött a nap elvittem a kutyut egy körre sétálni.
Szóval, összesítve, isteni hétvégém volt, nagyon örülök, hogy Judit barátosném újra itt van, és újra tudunk jönni-menni. Brightont vagy Eastbourne-t tervezzük, amint egy kicsit jobb idő lesz.
Remélem nektek is ilyen szupi hétvégétek volt, és további szép hetet mindenkinek:)
Akik érettségiznek, azoknak sok sikert kívánok:))