Szulinapozas es lassan veszem kalapom..

Mar het kozepe van, es en mult het ota nem vetettem ide egy betut sem.

Kezdem is a vasarnap megtartott szulinapi bulival. Lucanak es Olganak  (akivel amugy en ezelott csak egyszer talalkoztam, de nagyon jofej) mult heten volt a szulinapja, es arra gondoltak, miert ne tarthatnak egyutt a szulinapjukat, igy esett, hogy vasarnap delutan/este dupla szulinapi buliba voltunk hivatalosak. Renivel egyutt mentunk-jottunk, delutan fel 4-kor uton is voltunk Muswell-Hillbe, egy pubba, aminek az a kulonlegessege, hogy regen templom volt :) Bizony, igencsak furcsa otlet, de igy elmondhatjuk magunkrol, hogy templomba jarunk szorakozni :) En ezelott meg nem tettem tiszteletemet ebben a kricsmi-ben, de tobb baratnom-ismerosom is ide jar minden penteken, szoval biztosan nem utoljara voltam itt. Egyebkent a hely ma mar csak kivulrol emlekeztet templomra, belepve egy oriasi kocsmaban talaja magat az ember es a festett uvegablakokon kivul mas nem nagyon utal arra, hogy ez valaha szent hely volt..

Renivel kozosen vettunk egy ajandekot Lucanak, megpedig egy Britney Spears nevevel femjelzett parfumot (ami nekunk nagyon tetszett es remeltuk, hogy eltalajuk Luca izleset es o is szeretni fogja), valamint ezen felul tolem kapott meg egy "Happy Birthday" macit, Renitol meg bogret. Olganak csokit vittem es egy unnepi kartyat, mert sajnos meg nem igen ismerem, nem tudtam, minek orulne, de a csokit ugyebar mindenki szereti :) Lucanak nagyon bejott a parfum, szoval sikerult beletrafalnunk, sot Reni is annyira megszerette, hogy gondolkodik azon, hogy beszerezzen egyet maganak. Szepen lassan befutott a "buli" osszes resztvevoje, Luca vasarnaponkent vigyaz egy magyar kisfiura, Patrikra igy ot is magaval hozta az esemenyre (egyszer, meg karacsony elott Patrik szinten velunk "mulatott" egy etteremben, az egesz tarsasag nagy kedvence, hihetetlen aranyos kisfiu:) Barmiben le mernem fogadni, hogy a kissrac hazavag minket angolbol es persze mondanom sem kell, hogy a magyart is kitunoen nyomja. Mivel nem angol, hanem magyar csaladbol szarmazik, rendelkezik modorral es fegyelemmel, komolyan mondom, 2 eves anglai aupairkedesem alatt idekint nem talakoztam meg ilyen edes gyerekkel, akire orom figyelni, nem pofazik vissza es nem kepzeli atyauristennek vagy a vilag kozepenek sajat magat :D Barcsak kifognek egy ilyen gyereket, akire vigyazhatok! :)

Az osszeroffenes inkabb csak affele eszem-iszom dumcsizos program volt, sem mint buli, de mar elkepesztoen hianyzott es rafert a kis csapatunkra egy ilyen esemeny, mert az egesz tarsagag utoljara talan junius elejen volt egyutt, azota nem igen talalkoztunk es csak hirbol hallotunk egymasrol. Osszesen azt hiszem ugy 15-en voltunk es talan ugy tudnam jellemezni, mint egy hatalmas dumaparti, mindenki beszelt mindenkivel, sokat nevettunk, viccelodtunk, fenykepezkedtunk, aztan mire feleszmeltunk ideje is volt hazamenni. Renivel kb fel 9 korul leptunk le, mert a hazaut tobb, mint egy orat vett igenybe es masnap hetfo, azaz munkanap vart rank, igyhat nem terveztunk tul sokaig kint maradni.
Reszemrol en csucsszuperul ereztem magam, lecsuszott egy-ket cider es hamburger is, nagy orom volt mindenkit ujra latni es begyujteni a legfrissebb pletykakat! :)
Nehany vallalhato kep az esterol:

Egyutt a banda :)

Hulyen :)

A legjobb kep :D

Hogy temat valtsak, a het folyaman egyre inkabb kezdett eluralkodni rajtam az erzes, hogy mar csak 10 munkanapot vagyok itt, hamarosan veget er a tiszavirag eletu palyafutasom ennel a csaladnal. El sem hiszem, hogy megint itt tartok, hogy ismet csomagolok, hogy be kell pakolnom az egesz itteni eletem nehany borondbe es ismet tovabb kell allnom. Mikor bekoltoztem ehhez a csaladhoz (6 hete) mar akkor volt egy megerzesem azzal kapcsolatban, hogy itt nincs minden rendben es nem igen lesz hosszu a kozos jovonk. Olyannyira erosnek bizonyult a megerzesem, hogy nem is pakoltam ki rendesen a dolgaimat es nem rendezkedtem be igazan a szobamba, hisz az elso perctol kezve azt sugta valami, hogy felesleges, mert hamarosan ujra ossze kell majd pakolnom es tovabb kell mennem. Van korulbelul 3-4 neszeszer tartom, amibe koromlakkokat, gyogyszereket, ritkan hasznalt sminkeket es egyebeket tarolok, ezeket peldaul ki sem pakoltam hanem ugy, ahogy voltak, bedobtam az egyik fiokba. A 2 borondomet sem csomagoltam ki teljesen, regen es ritkan hasznalt ruhakat, konyveket bennuk hagytam. Erre tessek, a megerzeseim teljesen helytallok voltak, mindossze 6 hetes tartozkodas utan itt vagyok, ismet szortirozok, rendezgetek es pakolok, valamint keszulok a kovetkezo allomas fele.

Mivel nem is volt olyan regen, igy bizonyara emlekeztek meg, hogy az egy het alatt, amit juniusban otthon toltottem, a hosztanyam irt egy emailt, miszerint szuksege lesz ram a visszautazasom utani napon. Konkretan pentek este repultem vissza Angliaba es o szombat-vasarnap maris befogott, annak ellenere, hogy a szerzodesunkben hetvegi munka egyeltalan nem szerepel (havi 2 esti bebiszitten kivul). En mar akkor sejtettem, hogy itt valami nem koser, a blogban is irtam az esetrol es azt is kijelentettem, hogyha ezt rendszeresiteni fogja vagy lesznek mas gondok, akkor ezuttal nem leszek megalkuvo, nem leszek nyuszi, hanem ki fogok allni az erdekeimert es felszolalok magamert, vagy a legrosszabb esetben valtok. A sors pedig ugy hozta, hogy csaladvaltas lett a vege ismet. Lehet, hogy ti, Olvasok is rajottetek mar arra -korabbi iromanyaim alapjan- hogy nem vagyok az az ide-oda ugralos fajta, aki rogton csaladot valt az elso nehezseg utan. Nekem mindossze egyetlen celom van/volt, hogy 2 ev aupairkedes utan talaljak vegre egy hozzam illo hosztcsaladot, akivel passzolunk egymashoz, ahol ugy erzem megbecsulnek es hosszabb tavon is el tudom kepzelni magam melletuk. Az idei evemet marciustol juniusig a folyamatos csaladkereses tette ki, a blogbol ti is jol ismeritek a tortenteket, hogy honapokig jartam interjukra, adtam fel hirdeteseket, kerestem-kutattam a nekem megfelelo csalad utan. Olvashattatok a legrosszabb napjaimrol is, amelyeket a csaladkereses mizeriajanak "koszonhettem", arrol, hogy a csaladkereses utolso 3 heteben mennyire ketsegbe voltam esve, magam alatt voltam, mivel csaknem akart ram talalni a kovetkezo csalad es a legvegen mar-mar azt hittem, valami baj van velem,nem akartam elhinni, hogy 2 eves tapasztalattal a hatam mogott ne kelljek senkinek. Azokat a napokat tenyleg nem kivanom senkinek, a teljes kilatastalansagot es az "en vagyok a Vilag legnagyobb luzere" erzest, magam is igyekszem az egesz idoszakot kitorolni a memoriambol (hehe, ha ide irogatok rola, akkor ez biztos nem fog sikerulni, tehat a panaszkodos resznek ezennel vege :D ).
Aztan jott az oriasi megkonnyebbules, megpedig, az elozo csaladtol valo elkoltozesem elott mindossze 2 nappal megegyeztem a mostani csaladommal, hogy hozzajuk jovok, naluk fogok dolgozni. Mivel tobb, mint 3 honapos kereses eredmenye volt az "egymasra talalas", ezert igencsak nagy remenyekkel vagtam neki az ujabb csaladnak.

Van azonban egy tenyezo, amit nem lehet figyelmen kivul hagyni, megpedig a csalad lakhelye. Ugyebar ez a csalad Eszak-Londonban lakik, ugyanott, ahol en tavaly mar lehuztam egy evet aupairkent es borzasztoan megszerettem. Imadom, hogy ennyire a kulvarosban van, hogy tavol van a londoni belvaros zajatol, de ennek ellenere minden megtalalhato itt, amire csak szuksegem van, boltok, hatalmas zold teruletek es csak 25 percre fekszik vonattal London belvarosatol. Egy magam fajta, aki sosem  volt egy nagyvarosi leany, akinek leteleme a termeszet kozelsege de azert nem nelkulozi a civilizacio aldasait, pl meki, ez maga a foldi Paradicsom. Non-plusz ultra pedig, hogy itteni legjobb baratnom Reni is ezen a telepulesen lakik. Mar akkor nagyot dobbant  a szivem, amikor megcsak telefonon beszeltem ezzel a csaladdal, mert mindennel jobban szerettem volna ide visszajonni es ennek erdekeben hajlando lettem volna bevallani akar egy olyan csaladot is, akik nem feltetlenul felelnek meg minden elkepzelesemnek. Egy szo, mint szaz, ha ez a familia nem itt lakna, hanem London egy masik reszen, akkor aligha valasztottam volna oket. Abban, hogy igent mondtam nekik junius elejen, donto szerepet jatszott az elhelyezkedesuk.

Annak ellenere, hogy nem ugy jottek ossze a dolgok ezzel a csaladdal, ahogy azt vartam, nem bantam meg, hogy idejottem, ide kerultem. Semmi sem tortenik veletlenul, valamiert nekem ehhez a familiahoz is kellett kerulnom. Az egyik elozo bejegyzesemben olvashattatok arrol, hogy szeptembertol Reni baratnom hosztcsaladjanal leszek aupair, oket fogom boldogitani minden bizonnyal egy evig. Ha belegondolok, az, hogy ok felvettek engem pusztan a veletlen muve volt -aki esetleg nem emlekszik, vagy nem olvasta: egyik este atmentem hozzajuk, es az apuka erdeklodo kerdesere elmondtam, hogy felmondtam es ismet csaladkeresoben vagyok es ez vezetett ahhoz, hogy ok felvettek. Ha viszont nem itt  laknek ennel a csaladnal, ezen a telepulesen akkor aznap este minden bizonnyal nem mentem volna azt Renihez,nem tortenik meg a parbeszed koztem es az apuka kozt es nem vettek volna fel, hanem ismet ketsegbeesetten csaladkeresesbe kellett volna fognom. Ha masert nem, akkor mar csak ezert is ertelme volt ennek az itt toltott nehany hetnek. Persze lehet mondani, hogy ha mashova kerulok, akkor talan ott nem lett volna semmi gond, eltem volna mint hal a vizben es nem jutottam volna megint oda, hogy ismet csaladot kelljen keresnem..De aki ismer, tudja, hogy en  ezen a telepulesen szerettem mindig is a legjobban lenni, angliai tartozkodasom alatt itt ereztem magam a legjobban, es ha ebbol a szempontbol nezem, minden a leheto legjobban alakult. Az egesz mizeria ezzel a csaladdal, az, hogy megint valtanom kell de itt maradhatok a kozelben tulajdonkeppen az en malmomra hajtotta a vizet.

Nagyon szertnem, ha a kovetkezo csaladomnal vegre minden siman menne es megallapodhatnek naluk egy evre, mert kicsit kezd terhes lenni ez a " vandorcigany" eletforma, hogy egyfolytaban koltozkodnom kell es uj csaladokat kell megszoknom es az o eletritmusukhoz kell alkalmazkodnom. Persze ez az aupair elet velejaroja, en is tisztaban vagyok ezzel, de ha belegondolok, a 2 eves palyafutasom soran azert nem hullottak jobbnal-jobb csaladok az olembe, egyik family-mnel sem volt olyan erzesem, hogy de 'szuper es azt kaptam, amit vartam'..Talan annak valamivel konnyebb dolga van, aki mar elsore jo csaladhoz kerul, eltolt naluk egy evet, nyelvet tanul,, keres egy kis penzt es harmoniaban el a hosztcsaladjaval, hogy majd a vegen azt mondhassa,: igen, erre szamitottam, azt kaptam, amit vartam. Tudom, nem letezik tokeletes csalad, de megis vannak, akik jobban passzolnak egymashoz.
Az eddigi 4 hosztcsaladombol azert kettonel is eltoltottem egy-egy tekintelyesebb idoszakot, a masodik csaladomnal egy evet, a harmadiknal pedig 9 honapot. Pedig ezekkel a familiakkal kapcsolatban is rengetegszer ereztem ugy, hogy abszolut nem passzolunk. A masodik csaladot bar ott tartozkodasom alatt szidtam, mint a bokrot, mert azert sok volt a nem fair dolog, de igy utolag megis azt mondom, mind kozul tan ok voltak a legjobbak. A harmadik -legutobbi (balhami) csaladom pedig..a napokban olvasgatom vissza a bejegyzeseimet, amiket meg naluk irtam es egyre csak az jut az eszembe, hogy megis hogy a fenebe birtam ki az ottani dolgokat, a korulmenyeket, a mindennapos kutyapisit, a koszt, az elkepesztoen neveletlen gyereket..Ha visszamehetnek az idoben, biztos, hogy mar az elejen valtottam volna, nem is tudom, hogy annakidejen ezt miert nem tettem meg..Illetve tudom, azert mert en (sajnos-vagy nem sajnos) ilyen vagyok, ilyen megalkuvo, csendes, aki inkabb mindenhez, meg a legkeptelenebb dolgokhoz is megprobal alkalmazkodni..Viszont azt pozitiv valtozasnak konyvelem el, hogy ez azert az utobbi evben valtozott. Mig tavaly inkabb alkalmazkodtam es ott maradtam a csaladnal, akik sem felfogasban sem eletvitelben abszolut nem passzoltak hozzam, iden, mikor a jelenlegi csaladomhoz kerultem nem teketoriaztam, amint lattam, hogy a dolgok egy kicsit sem ugy mennek, ahogy mi abban megegyeztunk, fogtam magam, felszolatam es kialltam magamert..Ennek a veget meg mar ti is ismeritek, felmondas lett belole. Vegulis miert is maradnek itt, miert is legyek megalkuvo es csinaljak valamit, amiben nem lelem oromomet es duhongjek magamban??

Talan egyeseknek ugy johet le, hogy a konnyebbik utat valasztottam es megfutamodtam..Csak annyit szeretnek ehhez hozzafuzni, hogy ebben nincs igazuk! Akkor futamodtam volna meg, ha mar az elso (pocsekra sikerult) het utan vettem volna a kalapom. Aki ismer, viszont tudja, hogy nem vagyok az a fajta, aki megijed az arnyekatol, mindenkeppen szerettem volna eltolteni itt egy par hetet, szemlelodni, megprobalni hozzaszokni a csalad rutinjahoz, mielott meghozom a dontest a felmondassal kapcsolatban.

Mindenesetre most bizakodva tekintek a jovobe, Reni csaladjanal meglepetes mar nem erhet, hisz jol ismerem oket es mindent tudok roluk. Annyi extra melot fogok vallalni, amennyi csak az idobe belefer, hogy minel tobbet keressek es megalapozzam a jovomet. Hiszem, hogy ezuttal nem lesz semmi gond, hisz tudom, "mibe keverem magam" tekintve, hogy ismerem a csaladot es szeretem is a kornyeket, mostmar tenyleg a jovomre fokuszalva fogom alakitani a dolgaimat..Persze tudjuk, ember tervez, aztan Isten vegez, ami vagy egyezik a mi elkepzelesunkkel vagy nem..Mindenesetre kivancsian varom mit tartogat nekem ez az uj kezdet! :)

Tengerpart es Magyar Etterem

Kisse megkesve, de megemlekeznek a hetvegerol, amikor Renivel meglatogattuk a tengert.
Julius 7-en, vasarnap keritettunk sort eme nemes programra, annak oromere, hogy ekkor mar ket hete folyamatosan 25-30-fok koruli napos idojaras uralkodott Angliaban. Az ido azota is csakugyan gyonyoru, tehat mar tobb, mint 4 hete tombol a nyar es el kell mondjam, ket eve vagyok az orszagban es ilyet itt meg nem tapasztaltam. Tavaly es az azelotti nyar folyaman is volt egy-egy melegebb het, de a hoseg max 1 hetig tartott, ilyet mint most, hogy egy honapja napsutes es meleg van, el sem tudtam volna kepzelni eddig ebben az orszagban. Alapvetoen en nem szeretem a nagy meleget (kiveve nyaralason, egy szal furdoruciban, a Balatonban :), nem vagyok nagy rajongoja a hosegnek, mert lelassit, nem tudok olyan jol dolgozni. Viszont ezalkalommal, hogy mar 2 eve nem volt reszem normalis nyarban, abban, hogy papucsban, rovidnaciban es poloban lehessen maszkalni meg este 10-kor is, igy igencsak elvezem ezt a meleget. Meg az sem izgat, hogy a napi sok ora hazimunka utan olyan huzatom van, hogy rogton zuhanyoznom kell,  rettentoen tetszik ez az anglai nyar :)
Szoval visszaterve, mivel Brightont mar kilottunk Renivel meg tavaly, ami amugy jo hely, de nem homokos a partja, es szerintem kicsit tulertekelt (vannak sokkal szebb tengerparti varosok is) ugy dontottunk, hogy egy homokos-partos helyet latogatunk meg. Eredeti celunk Bournemouth volt, ami nagyon szep es Reni mar volt is ott, de mikor le akartam foglalni a jegyeket (bankkartyaval) tobbszori probalkozas utan sem engedte(???).Ezek utan majdnem eldontottunk, hogy akkor egye fene, Brightonba megyunk, az ugyis kozel van, de az utazas elotti nap nekem villamkent hasitott a fejembe a gondolat, hogy van am a kozelben homokos tengerpart, megpedig Margate. (Gyorsvonattal csak masfel ora Londontol.) Reni is rogton rabolintott, aztan masnap, vasarnap reggel mar uton is voltunk.
Ugy terveztuk, hogy nem csak Margate-et nezzuk meg, hanem 3 egymashoz kozel eso tengerparti varost jarunk be, Margate-Broadstairs-Ramsgate haromszoget, mert ezek egymastol max fel orara vannak busszal es mindnek nagyon szep partszakaszai vannak.
Vonattal elmentunk Margate-ig. Itt megneztuk a partot, ahol annyian voltak, mint a heringek, a legtobben a parton, emberek egymas hegyen-hatan, es a batrabbak a vizbe is bemereszkedtek. Na igen, ha egy kicsit is jobb ido van Angliaban akkor mindenki a beach-re tomorul es meg nem mondom, hogy az angolok mi f*szbol vannak teremtve, de a 15 fokos vizben is siman uszkalnak minden gond nelkul. Mivel tudtuk, hogy a viz hideg lesz, mi furdoruhat nem vittunk, de azert terdig bemereszkedtunk a tengerbe, ami melegebb volt a varakozasainknal (ertsd, kurva hideg helyett szimplan hideg volt :) . Ellottunk par kepet, setaltunk a homokban, aztan osszegeztuk, hogy bar szep es hangulatos Margate, de semmi extra, szoval vettunk egesz napra ervenyes buszjegyeket es tovabb alltunk a kovetkezo beach, Broadstairs fele.

Margate-the beach

Mint egy medence-a tengerben, a peremet korbe jartuk :)

Utban Broadstairs fele

Renivel naivan volt egy elkepzelesunk, hogy a busz majd kozvetlen a netrol megismert, gyonyoru parton fog lerakni minket Broadstairs-ben, ezert nem is igazan figyeltuk a megallokat, hanem csak a tajat. Broadstairs foutcajarol ugyan mar latszik a tenger, de gondoltuk majdcsak kozelebb megyuk es nem szalltunk le...pedig le kellett volna.. Tehat ott maradtunk a buszon, mentunk, mentunk, a tenger is ment-ment (tolunk egyre tavolabb) es egyszer csak azon kaptuk magunkat, hogy egy Isten hata mogotti bevasarlokozpontban vagyunk, mobil elo, gps bekapcs, realizaltuk, hogy baromi messze vagyunk a tengertol. Aztan busz megall, sofor pedig kozli, hogy ez a vegallomas, holgyeim, lehet leszallni. :D Lepattantunk majd bealltunk a szemkozti megalloba, hogy visszamehessunk Broadstairs foutcajahoz. Itt en nem birtam megallni, hogy ne vegyek egy kis gyorskajat, mig a buszra vartunk.:)

Visszaerve Broadstairs-be eloszor lementunk a bizonyos Wiking Bay Beach-re. Itt ha lehetseges, meg tobben voltak, mint Margate-ben, ami mondjuk nem csoda, mert szerintem ez a partszakasz sokkal szebb.  Miutan megcsodaltunk ezt a partot, nyakunkba vettuk a varost, ugyanis Broadstairs-nek tobb partja is van, egyik szebb mint a masik, nem erdemes leragadi egynel. A helyiektol kertunk egy kis utbaigazitast, azt illetoen, hogy melyik part a legszebb, rogton mondtak 4 opciot is, es mi a hozzank legkozelebb levot, a Stone Bay-t valasztottuk. Bar nem ez a legszebb a sok kozul, de ez is gyonyoru es nagyon hangulatos, a tobbi pedig messze lett volna, tekintve, hogy aznap mar eleg sokat gyalogoltunk. Broadstairs utcait szelve azon tanakodtunk Renivel, hogy a videki Anglia teljesen mas, mint London, amihez mi vagyunk szokva. Ez mindig bebizonyosodik, amikor kirandulni megyunk, es most is teljesen ugy ereztuk, mintha nem is Angliaban lennenk. A varosnak enyhen mediterran hangulata volt, nekem nagyon tetszett az, hogy nem hiper-modern, mint London, hanem kicsit egyszerubb, ugyanis ez teszi hangulatossa. A hazak egyszeruek, a partokon sorakozo fish&chips-es es fagyis bodek mar-mar balatoni hangulatot arasztanak, az emberek vidamabbak, segitokeszek, az egesz hely hangulata nekem a regi balatoni nyarakat jutatta eszembe. Mintha nem is Angliaban lettem volna...es ez nekem hihetetlenul tetszett.

Wiking Bay Beach, enyhen szolva tomegnyomor

Cuki kis fish&chips-ezo :)

Mikor lementunk Stone Bay-re, a partra, azt gondoltuk max fel orat toltunk majd ott el, aztan meglattuk, hogy a dagaly a partra mosott rengeteg tengeri csillagot, rakot es egy rakas kis tengeri elolenyt, szoval papucs le, es felfedezesbe fogtunk. Lehet, hogy ez masnak nem tul nagy szam, de mi Renivel meg nem nagyon voltunk tengerparton, plane nem homokos parton eltunkben, szoval orakat toltottunk el azzal, hogy kagylokat szedtunk, elo tengeri csillagokat es rakokat fogtunk valamint hogy elvezzuk a suppedos homokot a labunk alatt. Nem is vettuk eszre, de ezzel elszaladt az egesz delutan, de mindketten nagy elmenynek eltuk meg, a nap vegig sutott, mi pedig terdig maszkaltunk a tengerben (aztan nem gyoztem levakarni magamrol a sot :)

Tengeri csillagot mentek :D

 Eszre sem vettuk, de eljott az este es itt volt az ideje visszabuszozni Margate-be. Ramsgate, az aznapi 3. celpontunk ezuttal kiesett mert annyira lefoglalt minket Broadstairs szepsege, hogy mar nem volt masra idonk.
Visszafele pedig, nem fogjatok kitalalni, de megint kikotottunk a fent mar emlitett bevasarlokozpontnal. Ezuttal, mivel annyit dumaltunk, elfelejtettunk leszallni Margate-ben a buszrol es csak akkor kaptunk eszbe, mikor a sofor ismet odaszolt nekunk, hogy vegallomas, leszallas.. :D Nem akartuk elhinni, hogy ketszer is kikotottunk valahol ahova egyebkent egyszer sem akartunk menni, rohogtunk is volna de mivel a vonatunk indulasaig csak 20 perc volt, inkabb panikolni keztdunk. De szerencsenkre elertuk a vonatot es meg arra is volt ido, hogy vegyek egy adag fish&chips-et indulas elott, amit aztan a vonaton fogyasztottam el. A hazautat vegig aludtuk, este 9 utan ertunk haza es nekem a homok lesuvickolasa utan masra sem volt erom, csak hogy agyba zuhanjak vegre.

A kovetkezo hetvegen Akos, Reni es en a Magyar Etterem nyitobulijara, konkretan a nyitoebedjere mentunk vasarnap. Akossal mar nagyon reg talalkoztunk (de a facebooknak koszonhetoen a kapcsolattartas nem szakadt meg)  es gondoltuk mi sem lehetne a legjobb alkalom egy kis dumapartira, mint egy magyaros ebed. A dolog non-plusz ultraja, hogy mivel ez egy nyitoebed volt, nagy akciok voltak es ha az ember a neten foglalt ra jegyet, akkor a 3 fogasos ebedet mindossze 10 fontbol megussza. (Eredetlieg egyetlen fogas kerulne ennyibe, igyhat hulyek lettunk volna nem kihasznalni a lehetoseget.) Het kozepen jegyeket foglaltam magunknak, es vasarnap, amikor szinten nagyon meleg es szep ido volt ossze is jottunk Dollis-hill-ben (Eszak-London.) A menu: gyongytyuk leves, valamifele (mar nem emlekszem xd) sonka, krumplikrokettek, salata es aranygaluska volt. Odaerve kiderult, hogy az aranygaluska helyett somloi galuska van de nekunk ez is nagyon megfelelt, tekintve, hogy hazalatogatasunk ota nem ettunk magyaros kajat. Minden isteni finom volt, a hely hangulatarol cimbalom-zeneszek gondoskodtak, mi pedig nyomtuk a sodert egymasnak orakon at :)Mikor az ebeddel vegeztunk ugy dontottunk, nem sietunk sehova, tehat bementunk a helyi kozertbe, vettunk szuperolcson sert, majd leultunk egy kapualljba, egymas melle mint a verebek es tovabb dumaltunk, elveztuk a 30 fokot. Nekem teljesen olyan erzesem volt, mint otthon, a regi idokben mikor a forro nyari napokon a haverokkal leulunk a hazak ele/melle, iszogatunk, nevetunk, semmi gondunk nincsen. Annyira furcsa, hogy itt Londonban ternek vissza ezek az otthoni eleterzesek. Elvoltunk jopar orat, majd mivel Akosnak estefele programja volt, elvaltunk. Renivel meg boltokat jartunk aztan szep lassan hazacsorogtunk. Kb este 6-kor ertem haza, volt meg egy kis idom tollaszkodni, rakeszulni a kovetkezo hetre. Bar szeretek kirandulni is, de ezuttal jol esett, hogy vasarnap este 6-kor mar otthon lehetek, nyugodtan keszulhetek a masnapra, es nem kell egy messzi varosbol visszautaznom majd hullakent agyba zuhannom es zombikent kezdeni a kovetkezo hetet. Neha kell ilyen is-olyan is :)

Ezen a heten tul sok emlitesre melto esemeny nem igen tortent, a ma reggelt kiveve (en meg pentek leven naivan azt hittem, nem tortenhet semmi mar a heten). Nem mennek bele a reszletekbe (majd a kov. bejegyzesben) de lenyeg, hogy mar reggel 7;15-kor, kemeny negyed oraval a munkakezdesem utan is kepes volt anyus annyira felhuzni, hogy a reggeli/delelotti muszakot az idegessegtol remegve nyomtam vegig.
Mindegy, mar csak 2 het es megyek haza vakaciozni, ezzel bucsuzom mara :)

Hogyan tovabb??

Mult heten emlitettem, hogy ket ajanlatom is volt, ebbol az egyik a volt hosztcsaladom, akik szinten ezen a telepulesen laknak es ahol egy evet lehuztam mar aupairkent meg tavaly. Toluk en anno ket okbol jottem el, az egyik, hogy lejart az egy evre szolo megallapodasunk, a masik pedig, hogy az anyuka terhes lett es kellett neki egy olyan aupair, akinek van tapasztalata pici babakkal, ami nekem egy szal sincs :D Mar tavaly is gondolkodtunk rajta, hogy hosszabbitok es maradok naluk, a csalad birt engem es en is oket, a kislany egyenesen imadott es ott volt az en szeretett Toto kutyusom is. Az anyuka is fontolora vette, hogy hosszabitsunk, beszelgettunk rola, hogy betanitana engem a kisbabaval kapcsolatosan mindenre, de aztan kozosen megegyeztunk a valtasban, mert en magam sem voltam 100 %-ig biztos abban, hogy kepes lennek ellatni egy kisbabat (az anyuka dolgozik, igy tobbnyire egyedul lettem volna a picivel. ). Az utjaink az elmult ev soran azonban nem valtak el, mert rendszeresen jarok hozzajuk latogatoba, tudjuk mi ujsag van a masikkal. Ennek koszonhetoen ok tudomast szereztek arrol, hogy en felmondtam a jelenlegi csaladomnal es az is kiderult, hogy ok szeptembertol keresnek uj aupair-mothers help-et. Szombaton elmentem hozzajuk, hogy beszeljunk egy esetleges folytatasrol. Osztottunk-szoroztunk, beszelgettunk, az anyuka elmondta, hogy mik lennenek a feladataim, mennyit kene egyedul lennem a babaval, miben lenne mas a munka, mint egy eve. Aztan abban maradtunk, hogy mivel nekem van egy masik ajanlatom is, mindketten gondolkodunk es masnap hivjuk egymast.

A masik csalad, akiktol ajanlatot kaptam pedig nem mas, mint az en draga Reni baratnom hosztcsaladja. Talan nem mondtam eddig, de Reni masfel eves aupairkedes utan szeptember elejen hazakoltozik. Elmondhatatlanul szomoru vagyok emiatt, biztosan a blogbol is lejohetett, hogy kb ossze vagyunk nove es nagyon fog hianyozni. Reni masfel evig ugyanannal a csaladnal volt, ami jo jel, es mivel napi szinten beszelunk igy mindent tudok a csaladrol, a gyerekekrol, pontosan ismerem az elonyoket es a talan nem is letezo hatranyokat (mert tenyleg egy nagyon jo csaladrol beszelunk.) A szuloket regota ismerem, a gyerekeket szinten, joparszor aludtam is naluk, ha atmegyek Renihez mindig baratsagosan fogadnak, erdeklodnek. Kb ugy megyek at hozzajuk, mintha a masodik angol otthonomba mennek. 2 gyerek van naluk, mindketto lany, 5 es 8 evesek, szamomra a tokeletes eletkor, mert meg nem tul nagyok, de onalloak.Ami meg nagyon nagy elony, hogy itt laknak Elstree-ben, a telepulesen, ami teljesen a szivemhez nott, nem is akarnek en mar elmenni innen.  Nekem eredetileg meg sem fordult volna a fejemben, hogy esetleg hozzajuk fogok kerulni, az egesz a veletlen muve volt. Konkretan, mult het kedden este palacsintat sutottem a csaladomnak, azonban maradt egy par darab es ugy gondoltam, atviszem oket Reninek, hisz mindketten imadjuk a palacsintat. Este 8 utan ertem at hozza, a hosztapja is otthon volt es mivel regi jo ismerosok vagyunk, megkerdezte, hogyan mennek a dolgok az uj hosztcsaladommal? Mondom nagyon frankon, eppen tegnap mondtam fel..Erre o lelkesen megkerdezte, hogy "akkor josz hozzank??" En meg: "Miert, johetek?" -de teljesen azt hittem, hogy csak viccel es en is poenra vettem az egeszet. Azt azert viccen kivul hozzatettem, hogyha esetleg vannak olyan barataik, akik aupairt keresnek akkor legyen szives szoljon, mert szeretnek itt maradni a kornyeken, nagyon szeretek itt lenni. Az apuka azt felelte, hogy oke, beszel a felesegevel es szolnak ha tudnak valamit.
Masnap delutan egy sms-t kaptam Renitol, hogy a hosztanyja beszelni szeretne velem aznap este, amennyiben engem erdekel a munka..Egy pillanatra letagloztam, komolyan azt hittem, hogy az apuka tegnap csak viccelodott. Visszairtam, hogy persze, hogy erdekel, es amint vegeztem, atbattyogok hozzajuk. Este 8 utan el is setaltam a hazukhoz, ahol az anyuka kb 5 perc alatt elmondta a fontosabb tudnivalokat, pl fizu, munka, stb -de tul kepp semmi olyat nem mondott, amit ne tudtam volna mert Renivel mindent megbeszelunk- majd a csevej vegen kerek-perec felajanlotta a poziciot. Mondta, hogy orulne, ha elvallalnam, mert ismernek, tudjak, hogy Renivel nagyon joban vagyok, ismerem a hazat, a gyerekeket es a kornyeket is es ami nagyon nagy elony, hogy szeretek is itt lakni. Kertem egy kis gondolkodasi idot a het vegeig, mert bar nagyon jonak hangzik, hogy Renim helyere menjek, de megiscsak a csaladkeresesem elejen vagyok es meg targyalok a volt hosztcsaladommal egy esetleges folytatasrol.

A kovetkezo napokban ezzel keltem es fekudtem, hogy mi legyen, melyik csaladhoz menjek, valasszam-e a jol bevalt volt csaladomat, ahol ismernek, szeretnek, semmi sem lenne ujdonsag, es tulajdonkeppen ott folytatanank ahol tavaly abbamaradt - vagy pedig menjek Reni helyere. Reni csaladjaval kapcsolatban sem erne semmifele megelepetes, hisz tenyleg mindent tudok roluk, tudom, hogyha esetleg rosszalkodnak a gyerekek mivel lehet oket lekezelni, Reni mindig mondta, hogy a szulok vele nagyon jofejek, sosem szidtak le semmiert, heti 30 ora munkaert a fizu 120 font raadasul Reninek van 2 takaritos munkaja, amit egy az egyben meg is orokolhetnek egy kis bevetel kiegeszites gyanant. Ismerem a hazat, a szobat, szoval tenyleg csak bekoltozom kene oda, megszokni seperc alatt megszoknam oket.
Viszont az elozo csaladomban ott a kis Toto kutyum, aki nekem angliai tartozkodasom alatt a legtobb oromet okozta, legtobb szeretet adta es azt a csaladot is nagyon megszoktam es megszerettem. Veluk kapcsolatban az volt az egyetlen hatuluto, hogy semmi tapasztalatom nincsen babakkal, de tenyleg a vilagon semmi (asszem pelenkat sem csereltem eletemben :D- jah, de egyetlen egyszer ).  Aztan a hetvegere megszultem a dontest, beszeltem a volt hosztanyammal es abban egyeztunk meg, tulajdonkeppen kozosen, hogy bar nagyon jo lenne megint egyutt dolgozni, de a babakkal valo tapasztalat hianya miatt ezt most passzoljuk.
Tehat ebbol kovetkezik, hogy elfogadtam Reni hosztcsaladjanak ajanlatat. Boldog vagyok mert tudom, hogy naluk jo helyem lesz, biztos, hogy nem ernek majd effele meglepetesek, mint amelyek a jelenlegi helyemen vannak es voltak. Elso kezbol vannak informacioim a csaladrol is mivel a jelenlegi aupairuk a legjobb baratnom. Azt kell mondjam, nagyon szerencses vagyok es halat adhatok a sorsnak, nem minden aupairnek adatik meg, hogy egy teljesen kitaposott utra lephessen. Almomban sem gondoltam volna, hogy egyszer Reni helyere fogok kerulni, de szerintem Reni nagyon talpraesett volt mindvegig, raadasul szorgalmas is, hisz van 2 extra munkaja  tehat egy szuper csaladot es extra melokat is koszonhetek neki. Lehet, hogy ez affele ajandek a sorstol azert cserebe, hogy a legutobbi csaladkeresem 3 honapig tartott es megis egy olyan csaladnal kotottem ki, akikkel egyeltalan nem passzolunk.

Aki rendszeres kovetoje a blogomnak, tudhatja, hogy mennyire nehez volt a legutobbi csaladkeresem, hogy minden volt csak nem leanyalom. Ha belegondolok (es reszben ezert is mondtam igent Reni csaladjanak) az egvilagon semmi kedvem nem lett volna elolrol kezdeni az egesz procedurat, hirdetesek posztolgatni, valaszolgatni, a varos masik vegebe interjukra jarkalni..Mennyire furcsa a sors..legutobb 3 honapig szenvedtem a keresessel, most pedig egy az egyben az olembe hullott egy fantasztikus csalad. En hiszek abban, hogy Isten, az Univerzum vagy valami termeszet feletti ero (nevezze mindenki, ahogy akarja) mindent korrigal. Ha valami pocsek tortenik veled, akkor az kompenzalodik valami joval, csak legy turelmes kivarni.

Most pedig a nyar tovabbi alakulasarol: A jelenlegi csaladomnal a felmondasi idom augusztus 4-en telik le. Reni csaladja (vagyis az en kovetkezo hosztcsaladom) aug. elejen elutazik, es Reni egyedul lesz a hazban egeszen augusztus 7-ig, amikor Reni is hazamegy Magyarorszagra egy hetre. Azt tervezzuk, hogy augusztus 4-en, vasarnap en becuccolok Renihez, -eltoltunk egyutt par szuper napot, fozunk, filmezunk, bulizni megyunk- es augusztus 7-en, mikor Reni hazamegy en is hazarepulok egy honapra. Hetekig csekkoltam a legitarsasagok weboldalait repjegy utan kutatva, am mivel foszezon van az arak csilliardokig rugnak. Aztan tegnap reggel nem akartam hinni a szememnek, amikor a Wizzair aug. 7-i, delutani jarata csak 89 font volt (ugyanez a jarat hetek ota 110-130 font kozti osszegekbe kerult.) Gyorsan rarepultem es le is foglaltam magamnak egy jegyet, nagy poggyaszzal es elsobbsegi beszallassal 120 fontert, ami foszezonhoz kepest egesz jo :)
Aztan tegnap delutan ertesittem odahaza a csaladot is, hogy keszuljenek mert egy honapig fogom oket boldogitani otthon. Ugyanis szeptember 6-an jovok majd vissza Angliaba es bekoltozom Reni helyere, az uj csaladomhoz. Reni szept.7-en repul haza ( :(((( ) es ugy tervezzuk, mivel en egesz augusztusban otthon leszek es nem tudunk talalkozni, igy legalabb egy utolso napot egyutt tolthetunk meg.

Mar csak 2 es fel het van hatra ennel a csaladnal, es elkepeszto, de most kezdem ugy erezni, hogy belerazodom a dolgokba es hozzaszokom a gyerekekhez is, de ezen nem is agyalok, hiszen mikor eldontottem, hogy ismet valtok, jo okom volt meghozni a dontest.

A kovetkezo bejegyzesemben pedig egy tengerparti turat es magyar etterem nyitobulijat hozom Nektek :)

Ket hetvege es eheti esemenyek

Mielott belekezdek (vagyis folytatom) draga jo hosztcsaladom kivesezeset, meg szeretnek emlekezni az elmult 2 hetvegemrol.
Bekoltozesem utan eppen egy hettel, a junius 22-23-i hetvegen Angliaba latogattak rokonaim, pontosan a nagynenem, Erika neni, nagybacsim, Erno bacsi, valamint az unokatesoim Erika es Erno. Az apropo Erika neni es Erno bacsi nemtudomen hanyadik hazassagi evforduloja volt, viszont ha mar jottek, akkor hoztak a gyerekeiket is, mivel Erno es az en itteni legjobb baratnom Reni tavaly augusztus ota egy part alkotnak. (Ez amugy nagyon cuki sztori, Erno tavaly az en facebook-os kepeimen keresztul latta Renit, megtetszett neki, felvette face-en, beszelgettek sokat, majd mikor Reni hazautazott latogatoba, talakoztak is. Azota egyutt vannak, mint az lathato, tavkapcsolatban elnek, de egyik honapban Erno jon Londonba, masik honapban Reni roppen haza igy rendszeresen talalkoznak. ) Tehat adta magat, hogy a 3 napos latogatas soran szervezunk egy kozos programot is, mindannyian, rokonok, Reni es en.
Juni 22-en szombaton erkeztek a rokonaim, azt a napot londoni varosnezessel toltottek, ahova en nem mentem veluk mert ugye az volt az elso itt toltott hetem vege, hulla voltam a napi 10-12 oras meloktol es inkabb az itthon doglest valasztottam. :D Vasarnap  viszont egyutt ellatogattunk Windsorba, az imadott London melletti, velemenyem szerint Anglia egyik leggyonyorubb es leghangulatosabb varosaba.  Reggel 10kor talalkozott mindenki a vasutallomason, a tobbieknek mar volt jegyuk, igy csak ram kellett varni mig a penztarnal az elottem levok addig szerencsetlenkedtek, hogy majdnem lekestuk a vonatot. De ez nem tortent meg, pont idoben felpattantunk a szerelvenyre, elvonatoztunk Waterloo-hoz, ahol atszalltunk a Windsor fele tarto vonatra. Ezen hatalmas tomeg volt, szoval eleinte szetszorva kellett ulnunk es nana, hogy pont a mi vagonunkra szallt fel egy nagy gyerektarsasag, ami az egesz hetes gyereksiras utan a legkevesbe sem hianyzott, de nemsokkal kesobb leszalltak halisten :D

Windsorba erve egybol megceloztuk a kastelyt, ahol azonban baromi hosszu (ertsd, legalabb 200 meteres) sor kigyozott, hosszan az utcan. Ekkora sort eddig itt nem is lattam pedig mar ketszer is voltam a kastelyban. Mivel en mar lattam a varost, valamint Reni is, igy mi ketten bealltunk a sorba, a rokonaimat meg elkuldtuk varost nezni, es megbeszeltuk, hogyha majd mar majdnem bent vagyunk akkor felhivjuk oket, hogy jojjenek vissza a varhoz. Kb fel orat el is toltottunk a sorban allassal, addig nyomtuk a dumat, aztan visszaballagtak a rokonaim is. Megvettuk a jegyeinket (illetve, a tobbiek megvettek a jegyeiket, nekem eves belepom van :) aztan nekiindultunk a vezetesemmel felfedezni a kastelyt.

Erika neni, en, Reni, Erno es Erno ba'

Erikaval

Imadom Windsort :)

Renimmel :)

"Meg ne fenykepezz" :D

E&E

A kastelyt ugy 2 es fel ora alatt jartuk korbe, nagyon nagy, es persze nem mentunk be mindenhova, de igy is jo sokaig bent voltunk. Mire vegeztunk a varban mar igencsak ebed fele jart az ido, pontosabban mar 3 ora is elmult, ugyhogy nyakunkba vettuk a varost etterem utan kutatni, es kikotottunk egy hangulatos kis olasz helyen (egy tucat ettermet vegigjartunk, de mivel 6-an voltunk, nehez volt olyat talalni, ami mindenki izlesenek megfelel, megha egy csalad vagyunk is :) Itt elkoltottuk az ebedet, mi lanyok (Reni kivetelevel) egy csirkes ragu (stew) mellett voksoltunk, amihez jart sult krumpli es egy rakas zoldseg, olyan volt, mint a csirkeporkolt, csak sult krumplival. :) Reni carbonarat evett, Erno ba' steak-et, Erno meg valami rakott zoldsegeket (jol nezett ki.) Mindenki nagyon meg volt elegedve a koszttal, isteni finomak voltak az etkek, viszont sajnos a sorrol mar nem volt elmondhato ugyanez. Erno ba' es en sort ittunk,(latszik, ki a csaladban az alkesz :) de mindketten ereztunk egy vizes utoizt es hat nem volt eppen eros vagy aromadus a ser. Mindegy, tanulsag, hogy legkozelebb bontatlan uvegeket kerunk, nem pedig poharban.

Ebed utan mar fel 5 korul jart az ido, tettunk egy setat a varosban, bementunk a helyi vasarcsarnokba, aztan pedig folytattuk az utunkat a kastely mogotti hatalmas park fele.
Ebben a parkban is volt szerencsem mar ketszer setalni, gyonyoru, hihetetlen zold es pontosan a kastely mogott van, lenyugozo kilatast biztositva ezzel a kastelyra.

Regebbi windsoros bejegyzeseimben emlitettem, hogy a kastely a Kiralyno nyari illetve hetvegi otthonakent szolgal. A mai napig itt tolti a hetvegek nagy reszet. Ezidaig sajnos nem volt szerencsem latni..ezidaig. Ugyanis ezen a vasarnapon, mikor a kepen lathato, kastely mogotti hatalmas parkban, pontosabban a kastely kapuja korul maszkaltunk, egyszer csak azt vettuk eszre, hogy nyilik a kapu es jonnek a fegyveres orok. Lattunk messzirol kozeledni egy egyszerunek tuno (ertsd, semmi extra,semmi fenyuzo) autot. Meg is jegyeztem poenkodva, hogy mekkora lenne, ha a Kiralyno ulne benne. Erno bacsi, a masik orok poen gyaros azt mondta, hogy "ahh biztos csak a konyhafonok jon". Aztan amikor az auto a kapuhoz ert lelassitott, es megpillantottuk benne magat a Kiralynot, testkozelben!!! Nem akartunk hinni a szemunknek, hogy alig par meterre tolunk hajt el Ofelsege kocsival (egy testor ult az autoban.)  A kaput gyorsan be is csuktak mogotte, majd a fegyveres orok is eltuntek. Mi Renivel rogton osszeneztunk es vigyorgasban tortunk ki, hogy "dejo lattuk a Kiralynot." Erika neni elkezdte piszkalni Erikat (aki aznap a fotosunk volt, a legtobb kepet o csinalta) hogy "miert nem fenykepezted le??" Persze ez lehetetlenseg lett volna, egy pillanat alatt hajtottak el melletunk es amugy is sutott a nap, a fenykepen max a szelvedo latszott volna, a Kiralyno biztosan nem. Szoval sajnos fenykepunk nincs az esetrol,senki nem izzitotta be a fenykepezojet, mert Erno bacsi jol megtrefalt bennunket a konyhafonokkel. :D Pedig nekem volt egy erzesem, hogy egy fontos szemely kozelit abban a kocsiban. Es a legerdekesebb az egeszben, hogy egy teljesen atlagos kicsi kocsival jott, egy bodyguard-dal, semmi fenyuzes, csak gondolom kimentek egyet kocsikazni, vagy nem tudom..Talan sokaknak nem lett volna ez nagyszam, hogy latjak a Kiralynot, hisz lehet ot latni nyilvanos rendezvenyeken, stb, szerintem viszont baromi mazlink volt, mert mi nem egy nyilvanos rendezvenyen, vagy unnepsegen lattuk, beallitva, kicicomazva, hanem egy teljesen hetkoznapi helyzetben, alig par meterre sajat magunktol. Szoval nekem a vigyort arra a napra nem lehetett letorolni a kepemrol. :)

A buvos kapu. Azok a colopok a kapu mogott a foldbe ereszkedtek mikor a Kiralyno behajtott  es  ujra visszaemelkedtek, mikor a kaput becsuktak. A kepen annyira nem latszik, de eleg nagyok a colopok, szeritem egy tanknak sem sikerulne atvagni rajtuk.

A park utan meg setaltunk a varosban, betertunk a mekibe kaveert, aztan lementunk a Temze-partra egy-ket foto erejeig.

Furi ferde kis haziko

A 6 oras vonattal mentunk vissza Londonba. Fel 8 volt mire visszaertunk,a csalad meg ment varost nezni a Tower-hidhoz. En eredetileg ugy terveztem, hogy ekkor bucsut mondok nekik es hazaindulok, elvegre eleg nehez het allt mogottem, es tudtam, hogy a kovetkezo nap, hetfon is hosszu nap var ram a hosztcsaladomnal. Azonban ugy dontottem, hogy tokmindegy, igyis -ugyis faradt leszek, de nem minden hetvegen jonnek rokonaim Londonba, igy inkabb kihasznalom az idot es veluk megyek. Kb 8-ra ertunk a Tower-hidhoz, ahol szakadt az eso (nana, hogy). Itt is ellottunk jopar kepet, par perccel kesobb pedig kisutott a nap, es setaltunk meg egy orat a folyoparton.

9 utan elindultunk haza, metroztunk, vonatoztunk, aztan mikor az utolso atszallasunkhoz ertunk, kedrult, hogy pont par perccel kestuk le a vonatunkat, tehat fel orat varnunk kellett a kovetkezore. Nem kifejezes, hogy az allomason sz*rra fagytunk, mert nem volt eppen meleg. Este 11kor erkeztunk vissza Elstree-be (a rokonaim is azon a telepulesen szalltak meg, ahol Reni es en lakunk). En a vasutallomason elbucsuztam toluk, mert masnap utaztak is haza, nekem meg ugye dolgozni kellett. Este 11 utan ertem haza, es tudtam, hogy ennek meglesz a bojtje masnap reggel, de nem erdekelt, nagyon jol ereztem magam a csaladommal es szuper volt, hogy itt voltak es egyutt jartuk be Windsort aztan egy kicsit Londont is :)



Az ezt koveto heten is rengeteget dolgoztam, de het kozepen megegyeztunk Renivel, hogy pentek este (juni 28) atmegyek hozza es nala alszom, mivel a hosztcsaladja elmegy az egesz hetvegere es ures lesz a haz, szoval csapjunk egy csaj bulit. Egesz heten a pentek estet vartam, hogy amint 7-et ut az ora, letegyem a mosogatorongyot, osszecuccoljak es atsetaljak Renihez. Utkozben megalltam egy zoldsegesnel es vettem egy gorogdinnyet. Reni meleg pizzaval vart, befeszkeltuk magunkat a konyhaba, ettunk, dumaltunk megallas nelkul, mindketten kibeszeltuk a csodalatos hosztcsaladjainkat, aztan ugy ejfel fele lottek is a pizsit mert mindkettonk mogott faraszto het allt. En az egyik kislany szobajaban (ami csupa pink :) aludtam. Szombaton ugy 9 korul kaszalodtunk ki az agybol, aztan lementunk reggelizni. Mikozben beszelgettunk, kiderult, hogy felre ertettuk egymast, Reni ugyanis mindket hetvegi ejszakara meginvitalt engem, en viszont azt hittem, hogy csak pentek ejjelre. (Szegeny Renim amugy fel abban a nagy hazban egyedul, amit meg tudok erteni, en sem szeretek egyedul lenni a hosztcsaladjaim hazaban, bar az baromi jo, ha nincsenek itthon par napig, de ez azert Anglia, megis esznel kell lenni. ) . Mikor mondtam Reninek, hogy en ugy keszultem, hogy csak egy ejszakara alszom ott kerek perec kijelentette, hogy "Dehogy, ma is itt alszol!" :D Termeszetesen nem volt ellenvetesem, mert igy legalabb tudtunk fozni is, neki is jobb, hogy nincs egyedul es sem siettem haza a hosztcsaladomhoz. Nameg ha mar ures a hazuk, akkor miert ne? :) Sms-eztem is gyorsan a hosztmutter-nak, hogy ne varjon haza aznap este sem.

Reggeli utan elmentunk a foutcara, ahol rengeteg bolt es egy nagy shopping park van, nezelodtunk, vasaroltunk, fagyiztunk stb. Az egyik uzletben vettunk magunknak egyforma kardiganokat :D Az volt a terv, hogy delutan paprikas krumplit fozunk es palacsintat sutunk, szoval beugrottunk a tesco-ba hozzavalokert. Hazaerve megettuk a dinnyet, ugraltunk egy sort a trampulinon, aztan neki alltunk fozni.

Megfoztuk a paprikas krumplit, bekevertuk a palacsinta tesztat, aztan leultunk a jatszoszobaban filmezni. Vittem magammal par dvd lemezt, ilyen klasszikusokat mint pl Macskajaj, Taxi es hasonlok. Legnagyobb meglepetesemre Reni azt mondta, meg sosem latta a Macskajajt, szoval gondoltam nincs is jobb alkalom, hogy bepotoljuk. Egyszeruen imadom ezt a filmet, kb 13 eves voltam, mikor eloszor lattam, azota evente min. 4-5-szor megnezem. Nem is tudom, hogy lehet kitalalni ilyen agyament sztorit es poenokat. Az meg kulon raadas, hogy (ciki vagy sem -nem erdekel) imadom a ciganyzenet, szoval nem veletlenul ez az egyik kedvenc filmem. Reninek is nagyon tetszett, vegignevette az egeszet es o is csak azt kerdezgette, hogy vajon mit szivott az, aki ezt kitalalta? :)

Ha esetleg kedvet kaptok, fenn van youtube-on is: http://www.youtube.com/watch?v=ptRnilADd5I

"Megagyaztunk" magunknak a jatszoszobaban

Macskajaj utan pedig nekiugrottunk a palacsinta sutesnek. Nem csak sima kakaos, nutellas es ehhez hasonlo palacsintakat keszitettunk, hanem mivel a Londoni Magyar Palacsintazoban mar rengetegszer ettem, gondoltam megprobalom sajat magam is elkesziteni a Kinder-csokis palacsintat.
Az elkeszites nagyon egyszeru, barkinek sikerulni fog. Szeletelj aprora nehany kinder szeletet, majd kezdj el sutni egy palacsintat. Mikor az egyik oldala megsul, megforditod, es rogton tedd ra csokidarabokat a palacsintara, hogy elkezdjen olvadni. Kb egy perc elteltevel kes segitsegevel hajtogasd ossze es voila..ennyi, rem egyszeru es baromi finom :) Csak figyelj, nehogy kifojjon a csoki a palacsintabol, mikor kiszeded a serpenyobol.

Isteni finomak lettek, Reni nem gyozott lelkendezni, hogy milyen fincsi kajat csinaltam neki. Bevallom en is buszke voltam magamra (pedig ha belegondolunk, pofon egyszeru a dolog),nade most csinaltam eloszor. :)

A palacsintak tarsasagaban visszaultunk a tv ele, es megneztuk a Taxi elso es masodik reszet. Ezeket mindketten lattuk mar, de eleg regen es imadjuk (mint az lathato, az agyament filmekert rajongunk). Mikor vegeztunk rendbe raktuk a konyhat, aztan mire feleszmeltunk itt is volt az ejfel, faradtak voltunk ugyhogy mentunk aludni.
Vasarnap 10 korul tertunk magunkhoz, rendbe vagtuk a hazat, hisz aznap este jott haza Reni csaladja. Mikor ezzel megvoltunk, a maradek paprikas krumplival es palacsintaval visszaultunk a tv ele, es delutan 4ig filmeztunk, ki lehet talalni, hogy a Taxi harmadik es negyedik reszet neztuk :D Kellenek az ilyen filmek, hogy az ember teljesen kikapcsoljon es rohogjon az eszement poenokon. Azota a het folyaman, az esti vasalas kozben gyakran betettem a Taxi valamelyik reszet...:)
Delutan pedig, mivel nagyszeru ido volt (kb 25 fok) elsetaltunk a kozeli parkba, fagyiztunk, beszelgettunk, hazafele pedig beultunk a mekibe vacsizni. Este 7-kor pedig elegedetten konstataltunk, hogy szuper hetvegenk volt, es mindketten nagyon jol ereztuk magunkat. Megbeszeltuk, hogyha legkozelebb egyikunknel meguresedik a haz, akkor megismeteljuk eme kis fiestat.

Ez volt tehat az eddigi itt eltoltott ket hetvegem. Mint lathatjatok, a rossz fogadocsalad es a baromi sok munka ellenere is probalom elvezni az eletet es igyekszem kihasznalni a (nem tul sok) szabadidom minden pillanatat. Bar minden este hullakent zuhanok az agyba es pentekenket ugy erzem, semmi erom nincs, de ugy dontottem, nem fogom hagyni, hogy ez ranyomja a belyeget az itt toltott idomre. Az agyamat atkapcsoltam az "akkor is elvezem az eletet, ha momentan rossz hosztcsaladhoz kerultem" uzemmodra.  Bar a legutobbi bejegyzeseim nem eppen pozitivak, es a csaladomrol neha ugy erzem, hogy valami total mas dimenzioban elnek, de ennek ellenere nem vagyok szomoru vagy ilyesmi. Renivel minden heten talizunk, jovunk-megyunk, es ez nekem most eleg is a boldogsaghoz.