Évforduló-egy éve Angliában!!:)))-és pizza meg sör

Tegnap volt egy éve, hogy kijöttem Angliába!! Hihetetlen , hogy milyen gyorsan eltelt ez az év, el sem hiszem. Mint ahogy írtam, életem eddigi legtanulságosabb éve volt, rengeteg mindent tudtam meg magamról, és rengeteget fejlődött a jellemem. Ezt az évet/ezt a tapasztalatot nem cserélném el a világom semmiért.
Ja igen tudom ezt a bejegyzést tegnap kellett volna közzétennem, de ha már a tegnapot említem, el kell mondanom, hogy délután 2kor keltem fel:)) (Előtte hajnal 2kor mentem aludni szval pont 12 órát aludtam:D) Mikor kikászálódtam a szobámból a család pont akkor készült elmenni és meg is kaptam anyukától, hogy én vagyok a leglustább lány, akit valaha látott.:)) Hát, komment ide-vagy oda, nekem akkor is nagyon jól esett az alvásmaraton.  Aztán ettem szépen lassan és délután negyed 5 volt már, mikor átöltöztem pizsamából utcai ruhába:)) Meghívásom volt egy barbecue party-ra, de mivel J barátnőm nem tudott jönni(messze van neki, itt látjuk a hátrányát milyen az, amikor az ember nem Londonban lakik) és Reni a helyi magyar barátnőm meg bébisztittelt, nekem pedig akkora sebek vannak a bal talpamon, hogy ráállnom is nehéz, így úgy döntöttem nem vágok át fél Londonon, hanem helyben maradtam, a városomban ünnepletem az évfordulómat. Este elmentem misére, azután pedig a mekibe jó szokásom szerint. Ettem smarites-es Mcflurry-t (fagyi smarites darabokkal) és 9kor a moziban megnéztem a Man in Black 3-at 3Dben. Haláli egy film mindenkinek ajánlom, és a 3D nagyon jól meg van csinálva, igen látványos. Negyed 12kor értem haza, a család már aludt, vagyis fényt láttam még a szülők szobájából, de nem jöttek ki már. Azelőtt nem voltam egy nagy mozifan, akarom mondani nem is az volt a baj, hanem hogy az otthoni városomban nem is volt mozi, így szökőévente egyszer ha Pesten beültem egy filmre mikor arrajártam, itt viszont egyre gyakrabban járok. Meghát mit is tud egy au pair csinálni ha belegondolunk? Vagy kirándulni, de ha nincs kivel vagy éppen spórol(én per pill spórolós időszakban vagyok) akkor a mozi a legkézenfekvőbb, mert mégiscsak kimozdulok otthonról, ráadásul 15 perce van a házunktól gyalog a mozi, és valami újat nyújt, mert nyilván olyanra ülök be amit még nem láttam (ok, kivéve Titanic 3D:DD) és nem drága. Vagyis-fogalmam nincs a magyar mozis árakról,de idekint egyeltalán nem drága, így eme jellemzőinek köszönhetően mára az egyik kedvenc elfogaltságommá lépett elő a mozizás.:)
Ma 11kor keltem, fürödtem, és összekészülődtem (emberdormát csináltam magamból) és leugrottam a városba, fontos kellékekért a köv. hétre, pl csokik, kóla chips. Itthon ebédre pizzát ettem meg sört.:)

Csak úgy délután

Most pedig jöjjön egy képes összefogaló életem eddigi legjobb évéről:) Azért képes, mert most nincs sok időm írni, de a köv. bejegyzés is évfordulós lesz és abban bővebben megfogalmazom mért is olyan jó az au pair élet:))

2011. Június

3. Angliában töltött napomon kirándulás még az első családommal:)) Belekóstolhattam egyből az igazi angol létbe-nem számít az eső sem a hideg, mi kirándulunk:)

11. Angliában töltött napomon életemben először elmentem Londonba. 2 másik au pair lánnyal mentem, mondhatni ők voltak az idegenvezetőim. Amikor közeledtünk Londonhoz én mint egy hülyegyerek kérdezgettem őket, hogy "ott vagyunk már?" és mikor először láttam meg azokat a helyeket amiket eddig csak képről-hát extázis:)) Felejthetetlen nap volt.

Piccadilly circus

Szuvenír autó-höhh hazaállítanék egy ilyennel, hogy "tessék egy kis ajándék Londonból" :)

Jasmin (az eslő városmból au pair) és első kép a London Eye-al

Parlamentnél

Westminster Apátság előtt

Azt már írtam, hogy az első családom sokkal jobban bevont a kirándulásokba és a családi dolgokba. Júniusban elvittek Windsorba, Legolandba is, úgyhogy egy nap erejéig újra gyereknek érezhettem magam, arról ne is beszéljünk, hogy teljesértékű családtagnak is.:)

Lego Véder papa

Rapid-vizes hinta a kis családommal(apuka fényképezett, nem akart megázni:D)

Legocity-csak egy a sok legóváros közül

Legocity Huston-a kedvencem

Mégegy nagyon fontos momentum 2011 júniusából: mégpedig életemben leges-legelőször láttam a tengert:)) Nem is akármit hanem egyből az Atlanti-óceánt:)) (vagyis az English Channelt, de az meg az Atlanti-óceán része.)  Világéletemben imádtam a tengert, bár még tavalyig nem láttam, de mindig úgy éreztem, hogy az valami varázslatos hely, rengetek kagylóm volt otthon, meg tengerpartos képeslapom rokonoktól, és másoknak talán nem olyan nagy cucc a tengerpart, de nekem egy nagy álmom vált valóra azzal, hogy eljutottam oda, és az érzés, hogy minden hétvégén mehetek oda felbecsülhetetlen.:) Az első 3 hónapban mentem is szinte minden hétvégén:) Brighton volt az első tengerparti város, amit meglátogattam.

Legelső képem a tengerről-igaz rossz idő volt, de ez csak egy nap a sok közül:))

Köv. héten:)

Hát mit mondjak-így visszatekintve, talán életem eddig legjobb hónapja volt a tavaly június. Bár persze az évem többi hónapjában is nagyon jó élmények értek, de június azért volt más, mert sokminden akkor történt velem először pl első repülés, első tengerpart, első London és miegymás.

2011. Július, augusztus

Júliusban voltam még rengetegszer Brightonban és Londonban. Valamint az akkori családom egy barátja meglátogatott minket Dubaiból és az egész családot, engem is beleértve meghívta Chessingtonba(vidámpark). Itt igaz nem csináltam képeket, de ez is egy nagyon jó nap volt, fejjel lefelé menő hintákkal, hamburgerrel meg hányingerrel a sok hullámvasutazás után.:)) Július végén a családom elutazott egy 3 hetes vakcióra, ami alatt én egyedül voltam otthon, de teljes fizetést kaptam mindhárom hétre, és a világon semmi dolgom nem volt, csak egyszer kitakarítani, így volt egy jó relxáló időszakom.:) Augusztusra szintén az jellemző, mint júliusra, mivel a gyerekeknek nyári szünet volt így kicsit több/stersszesebb volt a munkám, de mivel a család nagyon jó volt, így egy hihetetlen jó nyarat tudhattam magam mögött.

Brighton mólón-a vidámpark részén mert az is van ott:)

Royal Pavilion Brighton

Kedvenc hintám a mólón-Super Booster-

Először a Tower-hídnál (augusztus)

Királynő palotája

Jasminnel megnéztük a Notting Hill carnival-t aug. végén

2011. szeptember:

Szeptember elején az első családom idádott háziállata, a 23 éves Mallie macska meghalt. Gondolhatjátok mennyire kivolt a család, főleg anyuka mert már 15 éve megvolt neki  a macska, régebb óta mint a gyerekei, meg a gyerekek is a cicussal nőttek fel. Szeptember nagyon jól indult, (a  macska halálát leszámítva), teljesen beilleszkedettnek éreztem magam a helyi au pair közösségbe, rengeteg barátom volt, és bár voltak gondjaim néha a gyerekek fegyelmezésével, de simán úgy éreztem, hogy tudom kezelni őket. A szülők sajnos nem így látták és közös megegyezés alapján új családot kerestünk nekem. (Így utólag igazuk volt, és most csak egy gyerekre vigyázok és sokkal könnyebb, bár akkor kb tragédiaként éltem meg a családváltást, mert nagyon megszerettem a családot, de azóta tudom, hogy jobb így nekem.) A család végig nagyon rendes volt, segítettek új családot találni,és biztosítottak róla, hogy hozzájuk mindig fordulhatok a jövőben és azóta is tartjuk a kapcsolatot, lást előző bejegyzés, mikor meglátogattam őket.:)  Szeptember végén jöttem a jelenlegi családomhoz.

2011, október:
Új hely, új család, új rigolyák hehe:)) Bár a jelenlegi családom nem annyira kedves,mint a régi, de a munka nem nehéz és a kislány nagyon aranyos, és a szülinapomon, október 23-án érkezett meg a házba az új kiskutya Toto:))

Toto első napja nálunk:)

Őszi séták-a házunk mögötti parkban/golfpályán

A fenevad

2011. November
Beilleszkedtem az új családba. Azt nem mondanám, hogy meg is szoktam a furcsaságaikat hehe:)) De  e hónap végére már rendesen itthon éreztem magam, szerettem/szeretem a helyet, hogy 20 percre vagyok London belvárosától, hogy a napom nagy része szabad, és csak délelőtt meg este van egy kis munkám, szeretem a szobámat, ami nagy és kényelmes, a kisasszonyomat, és a Toto kutyát és a szülőket is kedvelem minden hepp-jük ellenére:D. Nekem, extrém hullámvasutak és hinták szerelmesének és karácsonyi giccs áradat rajongójának fontos, hogy november 18-án megnyílt Londonban a Hyde parkban a Winter Wonderland, ami egy nagy karácsonyi vásár és vidámpark, telis tele extrémebbnél extrémebb hintákkal, jégpályával, sült gesztenyével és mindennel, ami a karácsonyi hangulathoz kell. Ide is szinte minden hétvégén ellátogattam amíg be nem zárt december végén.

13 emelet méter magas torony, a tetejéről ledob egy párszor:)

Kedvenc hintám-Air

2011.december:

Karácsonyra nem tudtam hazamenni mert elhagytam a személyimet, és útlevelem meg nem volt, tehát angliai karácsonyban lett részem. December nagy része téli szünet volt a kisasszonyomnak, mert itt Angliában a téli szünet 4 hetes ám és már dec. második hetében elkezdődik. Ebben a hónapban építették újjá a konyhánkat a házban, így átmenti konyhánk volt mégpedig lent az étkezőben az alagsorban. Ez úgy nézett ki, hogy levittük a mikrót, kenyérpirítót meg vízforralót, plusz a garázsból a hűtőt, és poharakat, evőeszközöket és természetesen csak egyszerűbb ételeket tudtunk csak enni a 6 hét alatt, amíg az építkezés tartott. Kb úgy éreztük magunkat mintha kempingeznénk.:) Karácsonyra lett kész az új csilli-villi konyha. Egyik nap már éppen Karácsony előtt elvittem a kisasszonyt Londonba anyuka munkahelyére egy karácsonyi party-ra, ami után a Winter Wonderland felé vettük az irányt. Itt én egymás után szálltam fel a hullámvasutakra/Power Towerre, meg a fejjel lefelé menő hintákra és anyuka meg is jegyzete, hogy nem vagyok normális:))
Szilvesztert London belvárosában töltöttem, gyerekek, az a heringparti ami ott volt az valami hihetetlen volt. Elnéztem egy buliba, majd elindultam a tűzijátékra, de félúton vissza is fordultam mert akkora tömeg volt a metrókban, hogy el tudtam képzelni milyen lehetett volna a folyóparton ahol a tűijáték zajott. De így is emlékezetes maradt a múlt szilveszter.

Harrods karácsonyi puccban

Karácsonyfánk kislány és én díszítettük

Rekorder lego karácsonyfa egy londoni vasútállomáson

Na ennyi mára mert ezeket  a képeket is már vagy 3 órája válogatom/írogatom alá, holnap jövök a második félévemmel:))

Jubileumi hosszúhétvége, előző családom meglátogatása

Helló-belló:)

Tök jó kedvem van, pedig olyan csúnya idő van megint a Szigeten, nade ez Anglia, az lenne a meglepő, ha az előző bejegyzésben említett napos kánikula lenne az uralkodó, mert nem az. De így szeretjük:)) Ami enegm illet már teljesen hozzászoktam, na jó, az esőt nem szeretem(bár csepegi felőlem csepeghet csak szarrá ázni nem) de amúgy imádom, hogy Angliában nincsenek olyan iszonyat melegek, hogy a gatyám lerohad rólam, hanem van helyette kellemes hőmérséklet meg szél:)
A múlt héten nem volt hétközben semmi extra, feladataimat csináltam a házban. Annyiban volt más az egyik nap, méghozzá a csütörtök, hogy a kisasszonyomat a suli után a nagymama egyből hazahozta és én voltam vele egészen lefekvésig, azaz 8-ig. Normális esetben ugye ecseteltem már, hogy a nagyik/papik /nagynénik mikor ki viselik a kisasszony gondját suli után és hozzám csak este hozzák megvacsizva sokszor fürdetve és sok dolgom nincs, csak bedtime. Nem így múlt csütörtökön, mivel az egyik nagyi elutazott, a másik aki felvette a csajszimat a suliból meg másnap utazott Kanadába egy hajós nyaralásra így nem ért rá aznap. Szóval 4-kor megérkezett a gyermek, kapott uzsit, majd nekifogtunk a házijának. Nem a szokványos házija volt, hanem sok szövegértés és kérdések, de simán, egy óra alatt végzett 2 oldalnyi kérdés megválaszolásával. Leellenőriztem, konstatáltam, hogy szép munkát végzett majd mentünk játszani. Megvertem őt 3X zsinórban egy játékban, majd mentünk vacsizni 6kor. Aznap délelőtt spagetti bolognese-t csináltam, a kedvencét, ugye milyen szuper-au pair vagyok?:) Mondta, hogy isteni lett:) Köszönöm az elismerést kisanyám:)) Olyan cuki mindig mindent értékel, megköszön.:) Eztán fürdés, még egy kis játék majd bedtime. Bébiszitteltem is kicsit mert a szülők későn futottak be aznap, anyuka ért haza leghamarabb, 10 körül. Aztán vmikor később apuka.

Pénteken abban a boldog tudatban végeztem a feladataimat a házban,hogy a jubileumi weekend miatt 4 nap szabadágom következik, mivel a bank holiday (szabadnap) az au pairekre is vonatkozik. Este mekibe mentem, ahol az ott dolgozó magyar lánnyal beszélgettem vagy fél órán keresztül. Utána tecsó és hazafelé sétáltam egy jót, ugye említettem mennyire szeretek sétálni, igaz most esőreállt az idő de akkor is jól esett.
Szombat: napközben semmit nem csináltam de azt nagyon jól. Nem mentem sehova, mert nem volt kivel (Reninek vmi barátnője van itt Hollandiából és a többiek sem értek rá ) meg anyúgy is csak relaxálni volt kedvem aznap. Este elmentem misére  a helyi katolikus templomba, hazafelé megálltam a Tescóban vettem Mojitot meg jubileumi sütikéket. Este bébiszitt. Mikor a szülők befutottak felbontottam a Mojitot(ugye szolgálatban nem iszunk) majd megnéztem egy filmet és kb 2-3 lehetett mikor aludni mentem.
VAsárnap elvileg a Temzén a jubileumi hajós felvonulást néztem volna meg pár magyar és külföldi au pairrel de egyrészt mivel borzalmas esős idő volt másrészt meg mert spórolnom kell (az indokról később) így úgy döntöttem nem megyek.  Megint jól eltelt a nap a semmivel, vagyis, megnéztem  a Macskajajt bár kívülről tudom annyiszor láttam de kb 2 havonta kötelező megnézni:)) Közben körmöt reszeltem/festettem. Este, csakhogy ne egész nap a házban porosodjak elmentem a mekibe.

Hétfőn mivel bank holiday volt visszamentem az első családomhoz látogatóba, Reigate-be és meglátogatni Juditot, aki szintén Reigate-ben lakik, akivel minden hétvégén együtt megyünk Londonba vagy ide-oda.
Reggel már korán keltem, és 12 előtt értem oda (mert én London északi végében lakom a család pedig Londontól délre, messzebbre és mire átvágok Londonon az ugye nem kevés idő.) A volt családom hihetetlenül kedvesen fogadott, anyuka egyből tortával és teával kínált (ilyen itt a jelenlegiben sosem fordult még elő) és jó sokat beszélgettünk, kitárgyaltuk mi történt azóta, hogy szeptemberben elváltak útjaink. Otthon volt a család jelenlegi au pair-e is, egy aranyos német leányka. Váltottam vele is pár szót, megnéztem hogy rendezte be az egykori szobámat:). Aranyos lány, a gyerekek nagyon szeretik és látszik,hogy a szülőkkel is nagyon jól kijön és ez a lényeg.:)) Sokan ezt a helyzetet kínosnak tartanák, vagy nem szeretnék, mivel ugye ő az én utánpótlásom, ő az akit az imádott hiperkedves volt hosztcsaládom utánam felvett, de én azt mondom, hogy nekem is jól alakult a sorsom, jó helyen vagyok és ők is kifogtak egy olyan lányt, aki beleillik a családjukba és akit a gyerekek is imádnak és csak ez számít.:)) A gyerekek akkorát nőttek ezalatt a 9 hónap alatt, hogy hihetetlen.:D De tényleg, magasabbak, másabbak, ezalatt azt értem, hogy beszédben meg kifejezésmódban is látszik, hogy  már "felnőttebbek" mint mikor én eljöttem. De amúgy meg még mindig olyan kis cheeky monkey-k (csintalan majmok:D) mint anno. Nagyon örültek nekem természetesen.  Miután "kinyírtuk" egymást párszor a kisfiú játékpisztolyaival és kidumáltuk magunkat a szülőkkel elmentünk egy közeli parkba ahol a gyerkőcök görkoriztak az esőben, mi felnőttek pedig teáztunk (én kólát kértem) és beszélgettünk tovább (a jelenlegi au pair ide nem jött mert dolga volt délután.)

Az előző family-apuka és kislány

Park ahol voltunk

:)

Nagy a család:)



Cheeky monkey-k:)

Annyira hihetetlenül más a régi családom, mint a mostani. A régiek egyből ezzel-azzal kínáltak, érdeklődtek, és nem csak olyan látszatérdeklődés volt, hanem tényleg kérdezősködtek, érdekelte őket mi van velem. A mostani családom a 9 hónap alatt egyszer nem kérdezte meg tőlem, hogy mi van velem, vagy meséljek nekik egy-egy kirándulásom után (vagyis annyit kérdeznek mindig hogy jó napom volt-e de a válasz a legtöbb esetben nem izgatja őket, hanem inkább csak formalitásból kérdezik sztem.) Nem hívnak sosem, hogy egyek velük, tvzzek velük,  ha elmennek valahova sosem hívnak engem, legyen az park, mozi akármi... Ők elvannak magunak és a au pairük nem különösen izgatja őket. Tudom, nem szoktam panaszkodni, mert nem vagyok egy panaszkodó típus mivel nem látom értelmét, de tegnap, hogy ilyen szép fél napot töltöttem a régi hoszt családommal, akik még most is, hogy már nem vagyok az au pairük még mindig nagyon szeretnek és törődnek velem, eszembe juttatta hogy mennyire hiányzik a törődés amit a jelenlegi családomban sajnos nem kapok meg.
Nade vissza a hétfői naphoz: parkozás után én elköszöntem a családtól és mentem találkozni Judittal. A volt hoszmamim nagyon kedves volt és eldobott a városba a találkozási ponthoz.:)) Imádom őket és tudom, hogy ők is engem még akkor is ha nem én voltam a megfelelő au pair számukra, és nagyon örülök, hogy vannak ilyenek emberek az életemben mint ők, és, hogy van valaki itt Angliában, akikre mindig számíthatok.:))
Judittal első utunk egy café-ba vezetett, ahol én ebédeltem sült kolbászt krumplipürével és babbbal:) A jubileumi (de idegesítő ezt a szót folyton leírni:D) hétvége alkalmából a helyi parkban búcsú volt hintákkal meg játékokkal. Elég gagyi volt, vagyis, ahhoz képest amihez hozzászoktam a Brighton mólón meg pl Winter Wonderlandon amik vannak extrém hinták-ezekehez képest volt gagyi, de megnéztük és én felültem az egyik legkevésbé gagyi hintára is.:) Eztán ledobtuk magunak a fűbe és csak beszélgettünk, majd azt vettük észre, hogy esik így a közeli kávézóba menekültünk. Judit teázott és muffinozott, én fagyiztam.

Café-ban

Judit

Búcsú a parkban

Maszek vízibicikli felfújható medencében:)

A "legkevésbé gagyi" hintán:)

Lassan eljött a vonatom idulásának ideje, Judit eljött velem az állomásra és búcsú.A vonaton aludtam 3/4 órát. Az East Croydon-i megállónál a vonat megadta magát és mi utasok csak annyit érzékeltünk, hogy állunk, és már mikor 20 perce álltunk akkor páran leszálltak. Eztán bemondták, hogy a vonat beadta a kulcsot és szíveskedjünk átszállni a másikra. Így tettünk, ez a vonat ugyanarra ment mint amerre a másik ment volna, csak mivel ugye átszállt az összes utas a másikról így rendes tumultus keletkezett, de sebaj.  Fél órát késéssel érkeztem haza, de segáz, mivel ugye a hosszúhétvége még másnap (azaz ma) is tartott és nem bébiszitteltem meg semmi szóval semmit nem befolyásolt a késés.  Azért frankó, múlt héten rossz vonatra szálltam, most meg lerobbantunk.:))  Este itthon még koculás, filmezés és hajnal 2kor alvás.
Ma délben kelés:)) Ma is szabadnapom volt, a család 1kor lelépett és csak 8kor jöttek haza. Annyi volt a kérés, hogy mossak, hogy ne maradjak le vele és ürítsem ki a szemeteseket, természetesen minden gond nélkül megcsináltam, mivel kb 20 perc volt együttvéve, és mivel nekem a bank holidayeket is fizeti a család, ugyanúgy megkapom a fizum ezen a héten is, mintha 5 napot dolgoztam volna, pedig csak 3at fogok. Ebédre csináltam csirkét, sült krumplit meg zöldségeket hozzá, közben megnéztem a Toy Story 2-őt, persze ezt is sokszor láttam már, de mért ne?:) 

Holnaptól munka ismét, de csak 3 nap és megint hétvége:))
Most szombaton lesz egy éve, hogy kijöttem Angliába, nagyon nagy ünneplésre készülök, illetve készülünk Judittal, vagy Brightonba a tengerhez megyünk vagy Londonba, ez időjárás függvénye.
Te jó Ég, egy éve! Mintha most toporogotam volna a ferihegyi reptéren, egyedül, első repülés előtt, meg egyeltalán, nem kis dolog au pairnek menni, egy idegen országba, idegen családhoz. És már eltelt egy év, annyi minden történt ezalatt, és minden olyan gyorsan, hogy el sem hiszem. De azt már most tudom, hogy életem eddigi legtanulságosabb éve volt, és a legjobb is:)) Szóval a következő küldetés: kihozni a következő évből a legtöbbet, hogy az is legalább ilyen jó vagy mégjobb legyen! És tudom, hogy így lesz:) De erről majd a következő, jubileumi bejegyzésben fogok regélni hosszabban, kaptok egy összefogalót az évemről, kivesézve mindent a kezdetektől, és kitérek majd benne sokmindenre, egyrészt, hogy magam számára is világosan látszódjon az emlúlt évem egy-egy mozzanata másrészt, hogy az olvasóknak is egy képet/a leendő vagy mostani au paireknek segítséget nyújtsak az au pairséghez. Az is elképzelhető, hogy 2 évfordulós bejegyzés fog születni.:)
Addig is legyetek jók:)))