Évforduló-egy éve Angliában!!:)))-és pizza meg sör

Tegnap volt egy éve, hogy kijöttem Angliába!! Hihetetlen , hogy milyen gyorsan eltelt ez az év, el sem hiszem. Mint ahogy írtam, életem eddigi legtanulságosabb éve volt, rengeteg mindent tudtam meg magamról, és rengeteget fejlődött a jellemem. Ezt az évet/ezt a tapasztalatot nem cserélném el a világom semmiért.
Ja igen tudom ezt a bejegyzést tegnap kellett volna közzétennem, de ha már a tegnapot említem, el kell mondanom, hogy délután 2kor keltem fel:)) (Előtte hajnal 2kor mentem aludni szval pont 12 órát aludtam:D) Mikor kikászálódtam a szobámból a család pont akkor készült elmenni és meg is kaptam anyukától, hogy én vagyok a leglustább lány, akit valaha látott.:)) Hát, komment ide-vagy oda, nekem akkor is nagyon jól esett az alvásmaraton.  Aztán ettem szépen lassan és délután negyed 5 volt már, mikor átöltöztem pizsamából utcai ruhába:)) Meghívásom volt egy barbecue party-ra, de mivel J barátnőm nem tudott jönni(messze van neki, itt látjuk a hátrányát milyen az, amikor az ember nem Londonban lakik) és Reni a helyi magyar barátnőm meg bébisztittelt, nekem pedig akkora sebek vannak a bal talpamon, hogy ráállnom is nehéz, így úgy döntöttem nem vágok át fél Londonon, hanem helyben maradtam, a városomban ünnepletem az évfordulómat. Este elmentem misére, azután pedig a mekibe jó szokásom szerint. Ettem smarites-es Mcflurry-t (fagyi smarites darabokkal) és 9kor a moziban megnéztem a Man in Black 3-at 3Dben. Haláli egy film mindenkinek ajánlom, és a 3D nagyon jól meg van csinálva, igen látványos. Negyed 12kor értem haza, a család már aludt, vagyis fényt láttam még a szülők szobájából, de nem jöttek ki már. Azelőtt nem voltam egy nagy mozifan, akarom mondani nem is az volt a baj, hanem hogy az otthoni városomban nem is volt mozi, így szökőévente egyszer ha Pesten beültem egy filmre mikor arrajártam, itt viszont egyre gyakrabban járok. Meghát mit is tud egy au pair csinálni ha belegondolunk? Vagy kirándulni, de ha nincs kivel vagy éppen spórol(én per pill spórolós időszakban vagyok) akkor a mozi a legkézenfekvőbb, mert mégiscsak kimozdulok otthonról, ráadásul 15 perce van a házunktól gyalog a mozi, és valami újat nyújt, mert nyilván olyanra ülök be amit még nem láttam (ok, kivéve Titanic 3D:DD) és nem drága. Vagyis-fogalmam nincs a magyar mozis árakról,de idekint egyeltalán nem drága, így eme jellemzőinek köszönhetően mára az egyik kedvenc elfogaltságommá lépett elő a mozizás.:)
Ma 11kor keltem, fürödtem, és összekészülődtem (emberdormát csináltam magamból) és leugrottam a városba, fontos kellékekért a köv. hétre, pl csokik, kóla chips. Itthon ebédre pizzát ettem meg sört.:)

Csak úgy délután

Most pedig jöjjön egy képes összefogaló életem eddigi legjobb évéről:) Azért képes, mert most nincs sok időm írni, de a köv. bejegyzés is évfordulós lesz és abban bővebben megfogalmazom mért is olyan jó az au pair élet:))

2011. Június

3. Angliában töltött napomon kirándulás még az első családommal:)) Belekóstolhattam egyből az igazi angol létbe-nem számít az eső sem a hideg, mi kirándulunk:)

11. Angliában töltött napomon életemben először elmentem Londonba. 2 másik au pair lánnyal mentem, mondhatni ők voltak az idegenvezetőim. Amikor közeledtünk Londonhoz én mint egy hülyegyerek kérdezgettem őket, hogy "ott vagyunk már?" és mikor először láttam meg azokat a helyeket amiket eddig csak képről-hát extázis:)) Felejthetetlen nap volt.

Piccadilly circus

Szuvenír autó-höhh hazaállítanék egy ilyennel, hogy "tessék egy kis ajándék Londonból" :)

Jasmin (az eslő városmból au pair) és első kép a London Eye-al

Parlamentnél

Westminster Apátság előtt

Azt már írtam, hogy az első családom sokkal jobban bevont a kirándulásokba és a családi dolgokba. Júniusban elvittek Windsorba, Legolandba is, úgyhogy egy nap erejéig újra gyereknek érezhettem magam, arról ne is beszéljünk, hogy teljesértékű családtagnak is.:)

Lego Véder papa

Rapid-vizes hinta a kis családommal(apuka fényképezett, nem akart megázni:D)

Legocity-csak egy a sok legóváros közül

Legocity Huston-a kedvencem

Mégegy nagyon fontos momentum 2011 júniusából: mégpedig életemben leges-legelőször láttam a tengert:)) Nem is akármit hanem egyből az Atlanti-óceánt:)) (vagyis az English Channelt, de az meg az Atlanti-óceán része.)  Világéletemben imádtam a tengert, bár még tavalyig nem láttam, de mindig úgy éreztem, hogy az valami varázslatos hely, rengetek kagylóm volt otthon, meg tengerpartos képeslapom rokonoktól, és másoknak talán nem olyan nagy cucc a tengerpart, de nekem egy nagy álmom vált valóra azzal, hogy eljutottam oda, és az érzés, hogy minden hétvégén mehetek oda felbecsülhetetlen.:) Az első 3 hónapban mentem is szinte minden hétvégén:) Brighton volt az első tengerparti város, amit meglátogattam.

Legelső képem a tengerről-igaz rossz idő volt, de ez csak egy nap a sok közül:))

Köv. héten:)

Hát mit mondjak-így visszatekintve, talán életem eddig legjobb hónapja volt a tavaly június. Bár persze az évem többi hónapjában is nagyon jó élmények értek, de június azért volt más, mert sokminden akkor történt velem először pl első repülés, első tengerpart, első London és miegymás.

2011. Július, augusztus

Júliusban voltam még rengetegszer Brightonban és Londonban. Valamint az akkori családom egy barátja meglátogatott minket Dubaiból és az egész családot, engem is beleértve meghívta Chessingtonba(vidámpark). Itt igaz nem csináltam képeket, de ez is egy nagyon jó nap volt, fejjel lefelé menő hintákkal, hamburgerrel meg hányingerrel a sok hullámvasutazás után.:)) Július végén a családom elutazott egy 3 hetes vakcióra, ami alatt én egyedül voltam otthon, de teljes fizetést kaptam mindhárom hétre, és a világon semmi dolgom nem volt, csak egyszer kitakarítani, így volt egy jó relxáló időszakom.:) Augusztusra szintén az jellemző, mint júliusra, mivel a gyerekeknek nyári szünet volt így kicsit több/stersszesebb volt a munkám, de mivel a család nagyon jó volt, így egy hihetetlen jó nyarat tudhattam magam mögött.

Brighton mólón-a vidámpark részén mert az is van ott:)

Royal Pavilion Brighton

Kedvenc hintám a mólón-Super Booster-

Először a Tower-hídnál (augusztus)

Királynő palotája

Jasminnel megnéztük a Notting Hill carnival-t aug. végén

2011. szeptember:

Szeptember elején az első családom idádott háziállata, a 23 éves Mallie macska meghalt. Gondolhatjátok mennyire kivolt a család, főleg anyuka mert már 15 éve megvolt neki  a macska, régebb óta mint a gyerekei, meg a gyerekek is a cicussal nőttek fel. Szeptember nagyon jól indult, (a  macska halálát leszámítva), teljesen beilleszkedettnek éreztem magam a helyi au pair közösségbe, rengeteg barátom volt, és bár voltak gondjaim néha a gyerekek fegyelmezésével, de simán úgy éreztem, hogy tudom kezelni őket. A szülők sajnos nem így látták és közös megegyezés alapján új családot kerestünk nekem. (Így utólag igazuk volt, és most csak egy gyerekre vigyázok és sokkal könnyebb, bár akkor kb tragédiaként éltem meg a családváltást, mert nagyon megszerettem a családot, de azóta tudom, hogy jobb így nekem.) A család végig nagyon rendes volt, segítettek új családot találni,és biztosítottak róla, hogy hozzájuk mindig fordulhatok a jövőben és azóta is tartjuk a kapcsolatot, lást előző bejegyzés, mikor meglátogattam őket.:)  Szeptember végén jöttem a jelenlegi családomhoz.

2011, október:
Új hely, új család, új rigolyák hehe:)) Bár a jelenlegi családom nem annyira kedves,mint a régi, de a munka nem nehéz és a kislány nagyon aranyos, és a szülinapomon, október 23-án érkezett meg a házba az új kiskutya Toto:))

Toto első napja nálunk:)

Őszi séták-a házunk mögötti parkban/golfpályán

A fenevad

2011. November
Beilleszkedtem az új családba. Azt nem mondanám, hogy meg is szoktam a furcsaságaikat hehe:)) De  e hónap végére már rendesen itthon éreztem magam, szerettem/szeretem a helyet, hogy 20 percre vagyok London belvárosától, hogy a napom nagy része szabad, és csak délelőtt meg este van egy kis munkám, szeretem a szobámat, ami nagy és kényelmes, a kisasszonyomat, és a Toto kutyát és a szülőket is kedvelem minden hepp-jük ellenére:D. Nekem, extrém hullámvasutak és hinták szerelmesének és karácsonyi giccs áradat rajongójának fontos, hogy november 18-án megnyílt Londonban a Hyde parkban a Winter Wonderland, ami egy nagy karácsonyi vásár és vidámpark, telis tele extrémebbnél extrémebb hintákkal, jégpályával, sült gesztenyével és mindennel, ami a karácsonyi hangulathoz kell. Ide is szinte minden hétvégén ellátogattam amíg be nem zárt december végén.

13 emelet méter magas torony, a tetejéről ledob egy párszor:)

Kedvenc hintám-Air

2011.december:

Karácsonyra nem tudtam hazamenni mert elhagytam a személyimet, és útlevelem meg nem volt, tehát angliai karácsonyban lett részem. December nagy része téli szünet volt a kisasszonyomnak, mert itt Angliában a téli szünet 4 hetes ám és már dec. második hetében elkezdődik. Ebben a hónapban építették újjá a konyhánkat a házban, így átmenti konyhánk volt mégpedig lent az étkezőben az alagsorban. Ez úgy nézett ki, hogy levittük a mikrót, kenyérpirítót meg vízforralót, plusz a garázsból a hűtőt, és poharakat, evőeszközöket és természetesen csak egyszerűbb ételeket tudtunk csak enni a 6 hét alatt, amíg az építkezés tartott. Kb úgy éreztük magunkat mintha kempingeznénk.:) Karácsonyra lett kész az új csilli-villi konyha. Egyik nap már éppen Karácsony előtt elvittem a kisasszonyt Londonba anyuka munkahelyére egy karácsonyi party-ra, ami után a Winter Wonderland felé vettük az irányt. Itt én egymás után szálltam fel a hullámvasutakra/Power Towerre, meg a fejjel lefelé menő hintákra és anyuka meg is jegyzete, hogy nem vagyok normális:))
Szilvesztert London belvárosában töltöttem, gyerekek, az a heringparti ami ott volt az valami hihetetlen volt. Elnéztem egy buliba, majd elindultam a tűzijátékra, de félúton vissza is fordultam mert akkora tömeg volt a metrókban, hogy el tudtam képzelni milyen lehetett volna a folyóparton ahol a tűijáték zajott. De így is emlékezetes maradt a múlt szilveszter.

Harrods karácsonyi puccban

Karácsonyfánk kislány és én díszítettük

Rekorder lego karácsonyfa egy londoni vasútállomáson

Na ennyi mára mert ezeket  a képeket is már vagy 3 órája válogatom/írogatom alá, holnap jövök a második félévemmel:))

Jubileumi hosszúhétvége, előző családom meglátogatása

Helló-belló:)

Tök jó kedvem van, pedig olyan csúnya idő van megint a Szigeten, nade ez Anglia, az lenne a meglepő, ha az előző bejegyzésben említett napos kánikula lenne az uralkodó, mert nem az. De így szeretjük:)) Ami enegm illet már teljesen hozzászoktam, na jó, az esőt nem szeretem(bár csepegi felőlem csepeghet csak szarrá ázni nem) de amúgy imádom, hogy Angliában nincsenek olyan iszonyat melegek, hogy a gatyám lerohad rólam, hanem van helyette kellemes hőmérséklet meg szél:)
A múlt héten nem volt hétközben semmi extra, feladataimat csináltam a házban. Annyiban volt más az egyik nap, méghozzá a csütörtök, hogy a kisasszonyomat a suli után a nagymama egyből hazahozta és én voltam vele egészen lefekvésig, azaz 8-ig. Normális esetben ugye ecseteltem már, hogy a nagyik/papik /nagynénik mikor ki viselik a kisasszony gondját suli után és hozzám csak este hozzák megvacsizva sokszor fürdetve és sok dolgom nincs, csak bedtime. Nem így múlt csütörtökön, mivel az egyik nagyi elutazott, a másik aki felvette a csajszimat a suliból meg másnap utazott Kanadába egy hajós nyaralásra így nem ért rá aznap. Szóval 4-kor megérkezett a gyermek, kapott uzsit, majd nekifogtunk a házijának. Nem a szokványos házija volt, hanem sok szövegértés és kérdések, de simán, egy óra alatt végzett 2 oldalnyi kérdés megválaszolásával. Leellenőriztem, konstatáltam, hogy szép munkát végzett majd mentünk játszani. Megvertem őt 3X zsinórban egy játékban, majd mentünk vacsizni 6kor. Aznap délelőtt spagetti bolognese-t csináltam, a kedvencét, ugye milyen szuper-au pair vagyok?:) Mondta, hogy isteni lett:) Köszönöm az elismerést kisanyám:)) Olyan cuki mindig mindent értékel, megköszön.:) Eztán fürdés, még egy kis játék majd bedtime. Bébiszitteltem is kicsit mert a szülők későn futottak be aznap, anyuka ért haza leghamarabb, 10 körül. Aztán vmikor később apuka.

Pénteken abban a boldog tudatban végeztem a feladataimat a házban,hogy a jubileumi weekend miatt 4 nap szabadágom következik, mivel a bank holiday (szabadnap) az au pairekre is vonatkozik. Este mekibe mentem, ahol az ott dolgozó magyar lánnyal beszélgettem vagy fél órán keresztül. Utána tecsó és hazafelé sétáltam egy jót, ugye említettem mennyire szeretek sétálni, igaz most esőreállt az idő de akkor is jól esett.
Szombat: napközben semmit nem csináltam de azt nagyon jól. Nem mentem sehova, mert nem volt kivel (Reninek vmi barátnője van itt Hollandiából és a többiek sem értek rá ) meg anyúgy is csak relaxálni volt kedvem aznap. Este elmentem misére  a helyi katolikus templomba, hazafelé megálltam a Tescóban vettem Mojitot meg jubileumi sütikéket. Este bébiszitt. Mikor a szülők befutottak felbontottam a Mojitot(ugye szolgálatban nem iszunk) majd megnéztem egy filmet és kb 2-3 lehetett mikor aludni mentem.
VAsárnap elvileg a Temzén a jubileumi hajós felvonulást néztem volna meg pár magyar és külföldi au pairrel de egyrészt mivel borzalmas esős idő volt másrészt meg mert spórolnom kell (az indokról később) így úgy döntöttem nem megyek.  Megint jól eltelt a nap a semmivel, vagyis, megnéztem  a Macskajajt bár kívülről tudom annyiszor láttam de kb 2 havonta kötelező megnézni:)) Közben körmöt reszeltem/festettem. Este, csakhogy ne egész nap a házban porosodjak elmentem a mekibe.

Hétfőn mivel bank holiday volt visszamentem az első családomhoz látogatóba, Reigate-be és meglátogatni Juditot, aki szintén Reigate-ben lakik, akivel minden hétvégén együtt megyünk Londonba vagy ide-oda.
Reggel már korán keltem, és 12 előtt értem oda (mert én London északi végében lakom a család pedig Londontól délre, messzebbre és mire átvágok Londonon az ugye nem kevés idő.) A volt családom hihetetlenül kedvesen fogadott, anyuka egyből tortával és teával kínált (ilyen itt a jelenlegiben sosem fordult még elő) és jó sokat beszélgettünk, kitárgyaltuk mi történt azóta, hogy szeptemberben elváltak útjaink. Otthon volt a család jelenlegi au pair-e is, egy aranyos német leányka. Váltottam vele is pár szót, megnéztem hogy rendezte be az egykori szobámat:). Aranyos lány, a gyerekek nagyon szeretik és látszik,hogy a szülőkkel is nagyon jól kijön és ez a lényeg.:)) Sokan ezt a helyzetet kínosnak tartanák, vagy nem szeretnék, mivel ugye ő az én utánpótlásom, ő az akit az imádott hiperkedves volt hosztcsaládom utánam felvett, de én azt mondom, hogy nekem is jól alakult a sorsom, jó helyen vagyok és ők is kifogtak egy olyan lányt, aki beleillik a családjukba és akit a gyerekek is imádnak és csak ez számít.:)) A gyerekek akkorát nőttek ezalatt a 9 hónap alatt, hogy hihetetlen.:D De tényleg, magasabbak, másabbak, ezalatt azt értem, hogy beszédben meg kifejezésmódban is látszik, hogy  már "felnőttebbek" mint mikor én eljöttem. De amúgy meg még mindig olyan kis cheeky monkey-k (csintalan majmok:D) mint anno. Nagyon örültek nekem természetesen.  Miután "kinyírtuk" egymást párszor a kisfiú játékpisztolyaival és kidumáltuk magunkat a szülőkkel elmentünk egy közeli parkba ahol a gyerkőcök görkoriztak az esőben, mi felnőttek pedig teáztunk (én kólát kértem) és beszélgettünk tovább (a jelenlegi au pair ide nem jött mert dolga volt délután.)

Az előző family-apuka és kislány

Park ahol voltunk

:)

Nagy a család:)



Cheeky monkey-k:)

Annyira hihetetlenül más a régi családom, mint a mostani. A régiek egyből ezzel-azzal kínáltak, érdeklődtek, és nem csak olyan látszatérdeklődés volt, hanem tényleg kérdezősködtek, érdekelte őket mi van velem. A mostani családom a 9 hónap alatt egyszer nem kérdezte meg tőlem, hogy mi van velem, vagy meséljek nekik egy-egy kirándulásom után (vagyis annyit kérdeznek mindig hogy jó napom volt-e de a válasz a legtöbb esetben nem izgatja őket, hanem inkább csak formalitásból kérdezik sztem.) Nem hívnak sosem, hogy egyek velük, tvzzek velük,  ha elmennek valahova sosem hívnak engem, legyen az park, mozi akármi... Ők elvannak magunak és a au pairük nem különösen izgatja őket. Tudom, nem szoktam panaszkodni, mert nem vagyok egy panaszkodó típus mivel nem látom értelmét, de tegnap, hogy ilyen szép fél napot töltöttem a régi hoszt családommal, akik még most is, hogy már nem vagyok az au pairük még mindig nagyon szeretnek és törődnek velem, eszembe juttatta hogy mennyire hiányzik a törődés amit a jelenlegi családomban sajnos nem kapok meg.
Nade vissza a hétfői naphoz: parkozás után én elköszöntem a családtól és mentem találkozni Judittal. A volt hoszmamim nagyon kedves volt és eldobott a városba a találkozási ponthoz.:)) Imádom őket és tudom, hogy ők is engem még akkor is ha nem én voltam a megfelelő au pair számukra, és nagyon örülök, hogy vannak ilyenek emberek az életemben mint ők, és, hogy van valaki itt Angliában, akikre mindig számíthatok.:))
Judittal első utunk egy café-ba vezetett, ahol én ebédeltem sült kolbászt krumplipürével és babbbal:) A jubileumi (de idegesítő ezt a szót folyton leírni:D) hétvége alkalmából a helyi parkban búcsú volt hintákkal meg játékokkal. Elég gagyi volt, vagyis, ahhoz képest amihez hozzászoktam a Brighton mólón meg pl Winter Wonderlandon amik vannak extrém hinták-ezekehez képest volt gagyi, de megnéztük és én felültem az egyik legkevésbé gagyi hintára is.:) Eztán ledobtuk magunak a fűbe és csak beszélgettünk, majd azt vettük észre, hogy esik így a közeli kávézóba menekültünk. Judit teázott és muffinozott, én fagyiztam.

Café-ban

Judit

Búcsú a parkban

Maszek vízibicikli felfújható medencében:)

A "legkevésbé gagyi" hintán:)

Lassan eljött a vonatom idulásának ideje, Judit eljött velem az állomásra és búcsú.A vonaton aludtam 3/4 órát. Az East Croydon-i megállónál a vonat megadta magát és mi utasok csak annyit érzékeltünk, hogy állunk, és már mikor 20 perce álltunk akkor páran leszálltak. Eztán bemondták, hogy a vonat beadta a kulcsot és szíveskedjünk átszállni a másikra. Így tettünk, ez a vonat ugyanarra ment mint amerre a másik ment volna, csak mivel ugye átszállt az összes utas a másikról így rendes tumultus keletkezett, de sebaj.  Fél órát késéssel érkeztem haza, de segáz, mivel ugye a hosszúhétvége még másnap (azaz ma) is tartott és nem bébiszitteltem meg semmi szóval semmit nem befolyásolt a késés.  Azért frankó, múlt héten rossz vonatra szálltam, most meg lerobbantunk.:))  Este itthon még koculás, filmezés és hajnal 2kor alvás.
Ma délben kelés:)) Ma is szabadnapom volt, a család 1kor lelépett és csak 8kor jöttek haza. Annyi volt a kérés, hogy mossak, hogy ne maradjak le vele és ürítsem ki a szemeteseket, természetesen minden gond nélkül megcsináltam, mivel kb 20 perc volt együttvéve, és mivel nekem a bank holidayeket is fizeti a család, ugyanúgy megkapom a fizum ezen a héten is, mintha 5 napot dolgoztam volna, pedig csak 3at fogok. Ebédre csináltam csirkét, sült krumplit meg zöldségeket hozzá, közben megnéztem a Toy Story 2-őt, persze ezt is sokszor láttam már, de mért ne?:) 

Holnaptól munka ismét, de csak 3 nap és megint hétvége:))
Most szombaton lesz egy éve, hogy kijöttem Angliába, nagyon nagy ünneplésre készülök, illetve készülünk Judittal, vagy Brightonba a tengerhez megyünk vagy Londonba, ez időjárás függvénye.
Te jó Ég, egy éve! Mintha most toporogotam volna a ferihegyi reptéren, egyedül, első repülés előtt, meg egyeltalán, nem kis dolog au pairnek menni, egy idegen országba, idegen családhoz. És már eltelt egy év, annyi minden történt ezalatt, és minden olyan gyorsan, hogy el sem hiszem. De azt már most tudom, hogy életem eddigi legtanulságosabb éve volt, és a legjobb is:)) Szóval a következő küldetés: kihozni a következő évből a legtöbbet, hogy az is legalább ilyen jó vagy mégjobb legyen! És tudom, hogy így lesz:) De erről majd a következő, jubileumi bejegyzésben fogok regélni hosszabban, kaptok egy összefogalót az évemről, kivesézve mindent a kezdetektől, és kitérek majd benne sokmindenre, egyrészt, hogy magam számára is világosan látszódjon az emlúlt évem egy-egy mozzanata másrészt, hogy az olvasóknak is egy képet/a leendő vagy mostani au paireknek segítséget nyújtsak az au pairséghez. Az is elképzelhető, hogy 2 évfordulós bejegyzés fog születni.:)
Addig is legyetek jók:)))

Walkin' on sunshine



Napos napot mindenkinek!

Igen, ahogy a cím is elárulja nagyon szép napos idő volt ma illetve már egy hete folyamatosan 25-30 fok van itt Angliában, gyönyörű napsütéssel megspékelve ami a hangulatnak/kedvnek is igen jót tesz:) Na nem mintha itt Angliában amúgy stresszelnének az emberek meg én sem de ez az idő tényleg hiányzott már, mivel mint ahogy azt az előző bejegyzésben is említettem, az elmúlt másfél hónap javarészt esős/borús volt errefelé.

A hetem átlagosnak volt mondható, bár napközben a feladtaim végzése közben hamarabb leizzadtam mint egyébként, ami az időnek betudható, de valamit valamiért ugye:) Bár nekem azt hozzá kell tennem-és most Isten ments hogy panaszkodjak-de én a nagyon meleget nem szeretem. A 30-vagy affeletti hőmérsékletet én max vízparton tudom elviselni, ha nem kell csinálnom semmit csak nyaralni. Ez van, az én szervezetem egyszerűen jobban szereti a 20 fok körüli hőm-öt.Na de ennek ellenére örülök, mint majom a farkának ezen a héten, mivel már nagyon jól jött a jó idő és mert olyan a munkám, hogy a házból nem kell hozzá kimozdulnom, a házban pedig jó idő van. Kimenni meg már akkor megyek amikor nem olyan durva, pl késő délután-kutyuval sétálni stb. :)

Péntek este Renivel találkoztam, cheesecake-et mentünk enni a városba dumapartival egyebkötve. Ebből az lett, hogy olyan édes cheesecake-et sikerült rendelnünk, mint még soha. A cheesecake-et amúgy egy fehér krémmel szolgálták fel, nem egészen tudtuk eldönteni mi az, de nekem nagyon hasnlított a margarinhoz. Furcsálltuk is, bár azt el kell mondjam, enélkül a krém nélkül tényleg ehetetlenül édes lett volna. Még mielőtt a Renivel taliztam én már megjártam a mekit, de cheesecake után Reni még éhes volt, így elmentünk oda, hogy vegyen magának sült krumplit, hogy semlegesítse kicsit a torta édes ízét. A lány, aki a mekiben kiszolgálta őt csak mosolygott rám, hogy "jé te már megint itt vagy?!"-akkor még nem tudta, hogy én nem fogok rendelni semmit.:)
Meki után mindketten hazamentünk, az este/éjszaka hátralévő részében megnéztem még egy filmet, és hajnal 2 lett, mire ágyba kerültem. Másnapra London volt betervezve Judittal, nekem 9kor kellett felkelnem és azon agyaltam hajnal 2-kor, hogy mi a fészkes fenével töltöttem el így az időt, meg hogya fenébe fogok én 9kor felkeni?
Nagy meglepetésemre TELJESEN MAGAMTÓL már 8:30 körül felkeltem, nem akartam elhinni. Mire az ébresztőm csörgött 9kor akkor én már meg voltam fürödve és félig el is készültem.:))Mivel ilyen ügyes voltam, indulás előtt megjutalmaztam magam egy jégkrémmel.:)
Judittal fél12kor taliztunk a Victorián. Mint ahogy mindig a mekibe mentünk, vettünk magunknak menüt és dumaprtival indítottunk. Kb 2 órásra sikeredett, volt miről beszélni. Ezután a szép idő örömére elmentünk a Hyde parkba, a Seprentine nevű tóhoz, ahol elhatároztuk, hogy bérelünk vízibiciklit, de előbb ettünk, Judit jégkrémet én pedig waffelt(gofrit).




Hyde park





Serpentine

Waffelem:)

Kalóz:)

Aztán mire megettük a fagyit/waffelt a sor a vízibiciklisnél akkorára nőtt , hogy még ránézni is rossz volt. Tényleg minimum 10-15 méter volt a sor, vagy hosszabb és egyikünk sem akart a napon aszalódni, így most nem mentünk vízibringázni, de majd legközelebb.
Ezután eldöntöttük, hogy mi koktélt akarunk inni. Én már napok óta rá vagyok szomjazva egy Mojito-ra, szóval visszamentünk a Victoriához, ahol egymás után tértünk be a szembe jövő bárokba, de a legtöbben nem volt koktél ahol meg volt, ott elkérték az ID-t, nekem volt is, de Juditnak nem, (illetve nem volt nála fényképes és csak olyat fogadnak el) így nem koktéloztunk. Ekkora már annyit mászkáltunk a napot, hogy minden bajunk volt, így visszamentünk a mekibe,szánalmas vagy sem és megettük aznap második menünket.
Eztán elváltunk mivel nekem aznap úgy volt, hogy bébiszittelnem kell. Ekkor jött a nap legjobb része, rossz vonatra szálltam fel:)))) Na azért nem teljesen más irányba tartó vonatra szálltam, hanem a következő volt a helyzet: nekem a Bedford felé tartó vonattal kell mindig hazamennem. Bedfordba több is megy, van amelyik megáll Elstree-ben ahol lakom, van, amelyik nem. És persze egy olyanra szálltam, ami nem állt meg Elstree-ben, hanem ez egy Bedford felé tartó gyors vonat volt, és az első megálló, ahol megállt és ahol át tudtam szállni az már Elstree-után 3 megállóval volt. De segáz, mert leszálltam St. Albans-ban és átültem az Elstree felé tartó vonatra, szóval csak kb fél órát vesztegettem el az életemből.:D

Itthon kideülr, hogy mégsem kell bébiszittelnem, szóval boldogság.

Ma reggel 12-ig aludtam:)) Persze hajnal 3-as felkvés mellett.
Ebédeltem, majd egy közeli városba mentem, hogy a Poundlandben (egy fontos bolt) vegyek ezt-azt, ami nem volt nyitva:S Pedig a net szerint nyitva kellett volna legyen.
Hazajöttem, megnéztem a Sziklát, imádom azt a filmet, majd este 7kor mekibe mentem. Meki után a házunk mögötti parkban sétáltam másfél órár a gyönyörű naplementében. Imádok sétálni, ahova lehet én sétálok, és még jobban imádok ilyen szép időben sétálni. Dögmeleg sem volt mivel már este mentem.
9kor kértem ma este haza, pár szót váltottam a családdal, azóta meg bejegyzést pötyögök.

Szép hetet mindenkinek:)

Ocean-Tour és közlemény

Szijjasztok kedves Olvasók!:)

Most jön ugyebár az a rész, amikor elkezdek szavatkozni, miért is nem írtam az elmúlt 2 hétben-illetve jönne, de erről fog szólni a blog közlemény része, amit a végre hagyok inkább.
Előbb inkább jöjjön a csudi-hiperszuper múlt hétvégém és az elmúlt 2 hét érdekesebb mozzanatai.:))

Kb 2 hete elhatároztam, hogy mivel már nagyon régen voltam a tengerpartnál (még az első családommal laktam, szóval tavaly aug. végén) és mivel már piszkosul hiányzott a sós tengeri levegő és a késég látványa blablabla így ha törik ha szakad, ha esik ha fúj én a közeljövőben megint meglátogatom az Atlanti-Óceánt.
Múlt hétvégén került sor eme tervem megvalósítására, és óóó csodás volt, és olyan hihetetlen mákom is volt minden szempontból ezen a napon, hogy az csuda. Előzményként tudni kell, hogy Angliában egész áprilisban és május utolsó harmadáig esős-szeles-hideg idő volt, így az idő nem volt alkalmas tengerpartozásra( ok, persze mehettem volna, nade én jobb szeretem a tengert napsütésben bámulni:) Másik előzmény, hogy én szombat esténként hivatalosan bébiszittelek,(bár van, hogy el szokták engedni) így hosszabb kirándulásokra az a nap nem a legalkalmasabb, mivel nagyon korán kéne indulnom(és hát lusta vagyok na:P) és nagyon korán kéne hazaindulnom. Persze azért szombatonként nem szoktam otthon unatkozni, ezen a napon legtöbbször Londonba megyek, mivel a belváros 30 perce van vonattal/metróval.
Nade a mázlis részre a dolognak: múlt szombaton először kb 2 hét után napos-meleg időt jósoltak, ami így is lett, és anyukának mikor rezegtettem a pilláimat, hogy engedje el a szombat estét nekem azon a héten, akkor simán igent mondott, sőt mondta, hogy még örül is, hogy végre egész hétvégén otthon lehet, mert nem volt kedve menni sehova sem, és így kifogása is van ,az, hogy az au paire kirándul:))) Még meg is köszönte. Hát: szívesen:)))
Eztán már csak útitársakat kellett toboroznom, na ez az, amiben nem volt mákom, mivel akiket kérdeztem: J barátnőm anyagi okok miatt nem tudott jönni, Reni, aki itt lakik a városomban és szintén au pair bébiszittelnie kellett, pedig nagyon akart volna jönni, még sosem látta a tengert, Tamás szintén inkább spórolt, nade sebaj: talpraesett leányzó lévén simán elmentem egyedül is. Persze társasággal sokkal jobb minden ez tény, de én ha eldöntök valamit, akkor nem az a mérleg nyelve, hogy jön-e velem valaki, vagy sem, mert ha vhova el akarok menni akkor megyek:))
Szombaton fél 9kor keltem, nem től korán, mivel ugye este nem volt bébiszitt, nem számított mikor érek haza, így gondoltam alszok a nagy trip előtt.  Összekészülődtem és a 10 órás vonattal elindultam Eastborune felé (Eastbourne Dél-Angliában van, tengerparti város, és nem messze a várostól hatalmas 160 méter magas fehér sziklafalak tetején mászkálhat az ember.)  Reggel mikor elindultam még aggódtam kicsit, mivel borongós idő volt, de reméltem a legjobbakat.
Délben érkeztem meg a napfényes Eastbourne-be, hihetetlen happy voltam, hogy újra tengerparton lehetek, és még boldogabb amiért gyönyörű idő fogadott.  Még sosem voltam Eastbourne-ben, szóval nem tudtam azt sem, hogy a vasúttól merre van a tengerpart, de jószokásomhoh híven megkérdezgettem pár emberkét, és simán letaláltam a parta. Azt még itthon megnéztem pénteken, hogy a fehér sziklákhoz hogyan jutok el (Beachy Head a sziklás hely neve.), busszal az Eastbourne mólótól csak 15 perce van, és a busz is tök olcsó volt.
Még Eastbourneben a tengerparton ellőttem pár kötelező képet a tengerről meg a mólóról, aztán nekindultam felfedezni Beachy Head-et. El kell mondjam Eastbourne nem egy nagy durranás (azért szép persze) nade gyerekek, amit Beachy Head-en láttam, azt nem múlja felül semmi.
Mikor leszálltam a buszról, nem akartam elhinni amit látok, olyan szép látvány tárult elém, hogy azt hittem beájulok. Rólam tudni kell, hogy még nem sok tengerparton voltam, illetve itt Angliában láttam először a tengert, azelőtt nem, és itt is csak Brightont láttam eddig, szóval nincs nagy összehasonlítási alapom, de Beachy Head tényleg valami.:)

Egy kicsit a helyről: Beachy Head a Hét Nővér sziklák egyike. A Hét Nővér 7 fehér nagy szikla, a nagyot úgy kell érteni, hogy sok száz méter hosszúságúak, egyben mind a hetet max hajóról vagy repülőből láthatod.  A Beachy Head-en található Anglia legmagasabb sziklája, 162 m magas.A sziklák a Kréta korszakban alakultak ki, és az óceán évente egy métert mos el  sziklafalakról-ennek következtében igencsak veszélyes a szélükre menni.
A szomorú tény: mivel ez a hely igen veszélyes, és a halál garantált ha valaki leugrik/leesik, így a Beachy head-i sziklák Anglia "legnépszerűbb" öngyilkossági helyei, évente átlagosan 20-an ugranak le és halnak meg.:( A sziklaszirtek mentén sétálva lehet látni itt-ott kereszteket, koszorúkat.
De ettől eltekintve hihetetlenül gyönyörű hely, és nagyon békés/megnyugató az óceán látványa, 2 világítótoronnyal is büszkélkedhet, mivel a sziklák miatt nem a hajók paradicsoma, sőt még James Bond jelentet is forgattak itt.

Na ennyit a dumáról, beszéljenek inkább a képek:)))

Eastbourne Pier

Apály

Érkezés a sziklákhoz

Első pillantás:)

Beachy Head Lighthouse

Veszély-pusztuló sziklák

Suicide Point-öngyilkos pont-erről a szikláról ugranak le a legtöbben

A pici pont én a szikla tetején, szikla magasság 162m

Beachy Head Lighthouse

Torony#2-Belle Tout Lighthouse

A torony eredeti helye-arrébb keleltt vinni mert a tenger alámosta

A szikláknál kb 5 órát töltöttem. Amikor a képeken is látható öngyilkos pontot közelítettem meg ismerős hangos ütötték meg a fülemet. A fűben ugyanis egy magyar társaság piknikezett. Odasettenkedtem köréjük, ellőttem pár képet majd megszólítottam őket. 3 lány és egy fiú volt , az egyik lány és a fiú házasok voltak és a 30-s éveik elején jártak, a másik 2 lány Budapestről jött látogatóba. A fiú mondta, hogy sejtette, hogy magyar vagyok-azt mondja azok szoktak így odaosonni hozzájuk:))) Megkértem őket, hogy csináljanak rólam pár képet, majd leültem én is közéjük. Nagyon jófejek voltak mindannyian, a házaspárról kiedrült, hogy ők is au pairként kezdték még az EU csatlakozás előtt, azóta már persze átnyergeltek más munkára, de boldogan élnek azóta is az UK-ban.  Jó fél órás dumaparti után meginvitáltak, hogy csatlakozzak hozzájuk egy 3-4 órás túrára, ami az lett volna, hogy lemászunk a sziklákon a parta(a kijelölt helyen persze) amikor kezdődik az apály és a partól fogjuk megközelíteni a vízben álló világítótornyot. Boldogan mentem volna velük, de mivel vonathoz kellett igazodnom, így osztottam-szoroztam és arra jutottam, hogy ha mennék akkor nagyon késői vonattal kellett volna hazamennem, és bár nem kellett időre hazajönnöm, de túl későn tök egyedül már nem szerettem volna vonatozni, és valószínű az utolsó buszt sem értem volna el ami Beachy Headről vitt volna vissza Eastbourne-be. Így nemet mondtam, de még így is elvittek az egyik világító toronytól a másikhoz kocsival, márpedig a 2 elég messze van egymástól, a visszafele vezető utat gyalog tettem meg, és majdnem egy óra volt. A 2-es számú toronynál is ellőttünk pár képet, majd búcsút vettünk.  Azt hallottam már nagyon sok helyről, hogy a magyarok külföldön nem összetartóak. Hát el kell mondjam: ez vagy nem igaz,vagy csak én vagyok olyan kivételes helyzetben , hogy ez engem eddig elkerült. Akivel én eddig találkoztam itt magyarral mindenki nagyon kedves és segítőkész, rengeteg mindent köszönhetek itteni magyar barátaimnak-ismerőseimnek, és ez a csapat, akikkel szombaton találkoztam egyből marasztaltak piknikezni, és hívtak túrázni:))

Vettem Beachy Head-en egy-két képeslapot meg hűtőmágnest magamnak, majd visszamentem Eastbournebe, ahol első utam a mekibe vezetett, mert már nagyon éhes voltam. Meki után lementem még a parta apályt csodálni, azán visszacammogtam a vasútállomáshoz, vonatra fel és este 10kor értem haza.
Tényleg hihetetlenül szerencsés voltam, hogy szombaton mentem, mert vasárnap már nem volt olyan jó idő, esett/fújt, szeles is volt..de aznap napközben csak pihentem/kocultam. Este, mivel kellett a kimozdulás, a városomban lakó magyar au pairrel, Renivel elmentünk mekizni. Annyira jó, hogy van mégegy magyar a városomban, akivel el tudok menni ide-oda, vagy csak egy gyors mekire-cheesecake-re, és Reni nagyon jófej, és ő is hasonlóan gondolja-hogy jó kimozulni különben az ember  megkocul-tehát tök jó, hogy vagyunk egymásnak. :) Cheesecake-et említve: holnap este pont azt fogunk menni enni:)))


Ezen a héten nagyon szép időnk van itten Angliában, minden nap 25-30 fok, ma vettem is egy doboz jégkrémet, és este mikor már a kisasszony ágyban van a kutyuval kiülök a kertbe és elnyalok egyet, amikor már nincs dögmeleg, igazán relaxáló:))

Most pedig a közlemény rész: Bizonyára feltűnt azoknak, akik rendszeresen olvasnak akarom mondani olvasnának, hogy nem írtam egy ideje. Ennek oka az, hogy nem igazán szeretnék untatni senkit olyan dolgokkal, hogy "felkeltem, ettem, takarítottam, kutyát sétáltattam ésatöbbi." Igen, ez egy au pair blog, de én inkább a fun részét szeretném kiemelni a dolgoknak, így a mindennapjaimról nem nagyon fogok írni, mert nem hiszem,hogy bárkit is érdekel, hogy aznap milyen színű zokni van rajtam vagy hasonló:))) Félreértés ne essék,ezzel nem akarom azoknak az au paireknek a blogját leszólni,akik a mindennapjaikról is írnak, mert bár én nem írok ilyesmiről, olvasni viszont szeretem. Persze, valószínű elő fog fordulni olyan is amikor ilyesmikről is regélek, de inkább a kirándulásaimról/buliról stb fog szólni a blog, elvégre Fun In The UK a címe:))
Szóval, heti minimum egy bejegyzést azért fogok gyártani nektek, csak ha olyat tapasztaltok, hogy nem írok egy-mésfél hétig, akkor az nem azért van mert megszűnik a blog, hanem akkor fogok írni, amikror lesz miről.:))

Szombaton Londonba megyek Judittal, szóval lesz miről:)))

Bye-bye:))

Hosszú hétvége (L), London, mozi és egyebek:))

Szia Mindenki:)))

Eszméletlen jó volt a hétvége. Itt Angliában a hosszú hétvége múlt hétvégre/ e hét hétfőjére esett, és hihetetlenül jól telt:)))

Múlt héten semmi lényeges nem történt, minden a megszokott volt, reggelenként a kislányt készítettem a suliba, majd délelőtt /délután első felében itthon végeztem a feladataimat, esténként bedtime a kiscsajszimmal. Ja, de annyi lényeges történt, hogy regisztráltam magam a hoszt családom háziorvosánál több okból is.  .Már majdnem 8 hónapja vagyok a family-mel, de még csak most jutottam el odáig, hogy dokihoz regizzek. Ez amúgy jó, mert ez azt jelenti, hogy semmi komoly betegségem nem volt.:) Most sem betegség miatt regiztem, bár igaz, hogy meg voltam fázva a procedúra alatt, de ez nem igényelt orvosi beavatkozást. Ha au pair vagy, akkor a hoszt családod háziorvosánál te is ellátást kapsz, előbb persze regisztrálnod kell magad. (A mi házi orvosunk hálisten csak 15 percre lakik tehát még utaznom sem kell messzire.) Ez úgy működik, hogy odamentem a rendelőbe, elmondtam mit szeretnék, adtak egy rakat papírt, általános információkat kellett kitölteni, plusz volt kérdőív mellé, pl dohányzom/iszom-e, ha igen milyen gyakran,sportolok-e, ha igen mit stb. Kitöltöttem, köv. nap visszavittem, és Welcome to our Surgery volt.  Igazából csak egy gyógyszert akartam magamnak felíratni,ezért regisztráltam, de ha már ott voltam, megnézettem a torkomat/tüdőmet az orvossal, mert meg voltam fázva, és gondoltam hátha talál valamit, de szerencsére semmit, sőt már el is múlt azóta.:)

Na de a hétvége:)))
Szombaton semmi extrát nem csináltam, azt a napot a pihenésnek szántam:)) Sikerült is, jó sokat aludtam, majd délelőtt megreggeliztünk a családdal. Ezután én kockultam egy sort, anyuka és a kislány pedig elmentek rokonokat látogatni. Később én is elmentem a városba, a főutcára. A főutcánkon szombatonként kb délután 3-ig ilyen piacszerűség van. Jó sok cucc, mindenféle a ruhától, a sminkeken át az édességekig minden van, és tök olcsón. Na de nem csábultam el, csak egy karkötőt vettem egy fontért, és hullámcsatokat fél fontért:) Tényleg jó olcsók voltak. Ezután  nem meglepő módon meki:)) Majd szépen hazasétáltam. A mekiben dolgoznak magyar lányok, már múltkor írtam is, hogy az egyikük még egy hamburgerét is nekem adta, amit nyert. És ugyanez a lány, amikor ott voltam szombaton, csak viccből kértem tőle egy lufit(amit csak a gyerekeknek osztogatott.) Ő meg komolyan adott is:))) Tök vicces volt. Gondoltam, hazahozom a kisasszonyomnak a lufit, haza is hoztam, de pont mikor már a ház előtt voltam és készültem bejönni, véletlen elengedtem.:S:D
Ugyanezen a napon a mekibe egyszer csak bejött két birodalmi rohamoszgatos (Star Wars-os katonák) jelmezbe öltözött pali. Hát, sikerült  magukra vonni a figyelmet az biztos, a gyerekek nem győzték körbeugrálni őket. (Az indokukat, hogy mért így beöltözve jöttek, nem tudom, de kár ,hogy nem volt nálam a fényképezőm:))

Vasárnap pedig Judit barátnőmmel találkoztunk végre újra, egy hónap kihagyás után -de így is ott folytattuk,ahol abbahagytuk:))) (Btw azért egy hónap kihagyás után,mert ő egy hónapig volt otthon holiday-en a Húsvét alatt.).
A szokásos talihelyünkön, a Victoria vasútállomáson taliztunk, mert ez a hely van legközelebb mindkettőnknek. Habár, ezen a hétvégén metrófelújítások voltak, a Victoria Line teljes hosszában le volt zárva, és még sok más vonalon részleges lezárások voltak, tehát nekem egy kicsit tovább tartott odaérni, mint általában, de így is időben voltam. Fél 12-kor taliztunk, és egyből mentünk is a..kitaláljátok hova??:D Igen a Mekibe, reggelizni/ebédelni. Útközben megvitattuk, hogy a tea/kávé amit az úton a Victoria felé a vonaton ittunk megégette a nyelvünket. Ez is közös bennünk-hogy tök bénák vagyunk néha:)))
A mekiben leültünk, és egy jó nagy dumapartival nyitottuk a napot, evés közben persze. Volt mit megbeszélni, hisz egy hónapja láttuk egymást utoljára.




Reggeli/ebéd

Ezután még a Victorián, ami amúgy akkora, mint egy repülőtér, és el van eresztve boltokkal leálltunk egy kicsit nézelődni. Judit még vett is magának egy pár topánt, én meg addig a fénykéepőmmel szórakoztattam magam:)



Amikor itt végeztünk elmentünk High Street Kensingtonba, mert J szeretett volna alapozót venni magának. A Bootsban amíg ő a púderek közt válogatott, én kihasználtam az alkalmat, hogy olyan Bootsban voltunk, ahol az összes világmárka pl Chanel, Lancome, Clinique stb megtalálható, és részem lett egy kis ingyensminkben. :) A Chanel-nél a hölgy olyan jó szempillaspirált rakott a pilláimra, hogy komolyan sajnálam este lemosni.:)

A Bootsból a Tesco Expresszbe vettük az irányt, ahol megvettük a hozzávalókat a Tower-Híd mellett tartott piknikhez. Én sushit vettem, életemben nem ettem még ezelőtt sushit, szóval gondoltam ideje kipróbálni.:)

High Street Kensington

Majd metróra szálltunk, de a rossz irányba, illetve a vonal rossz elágazására, de időben észrevettük,így mikor leszálltunk csak 2 megállót kellett visszamennünk, és onnan már megtaláltuk a jót. Célba vettük a Tower-Bridge-t, mert a fejünkbe vettük, hogy akármilyen hideg is van, mi márpedig piknikezni fogunk a hídnál. Én nagyon szeretem a Tower-Hidat, simán el tudok mellette üldögélni, és nézni a hidat meg az embereket ahogy jönnek-mennek.

Mikor odaértünk a hídhoz, elsütöttünk pár kötelező képet majd leültünk pikikezni:))




Metró-bolondok:)

Tower-Bridge és mi

Piknik kellékek-első sushi

A sushi meglepően finom volt:) Még sosem ettem ezelőtt, ennek pedig az oka az, én és a nyers hal eddig azt hittem két különböző dolog. Na most kiderült, hogy nem az:)) Nagyon fincsi volt, és nem ez volt az utolsó, hogy ettem:)

A piknik után benéztünk a helyi szuvenír boltokba, nem vásárlási szándékkal, de szeretjük tátani a szánkat csak úgy. A szuvenírozás közben meg megbeszéltünk, hogy elnézünk a Harrods-ba, mert Judit még sosem volt ott, de szerintem érdemes megnézni. Igaz, venni ott sem vettünk semmit, illetve én vettem egy 1 fontos csokit-a magam fajta földi halandó mást ott nem nagyon engedhet meg magának, de a csoki nagyon finom volt. A Harrods wc-jét nagyon szeretem:) Egyrészt, mert normál méretű fülkék vannak, nem olyanok, amibe be sem férsz, max úgy, ha már rámászol a wc deszka tetejére. Másrészt pedig, a kézmosó mellett jobbnál jobb parfümöket fújhatsz magadra, és még kézkrémük is van.

Nem jártuk be az egész üzletközpontot, de egy pár szobát megnéztünk, leginkább az edességes-ruhás-sminkes-és persze parfümös részt. Jó nagy parfümszoba van itt, és természetesen ki is lehet próbálni őket, mi is így tettünk. Leginkább papírra-én magamra is fújkáltam, így szépen illatoztunk, mint akikre rádőlt a drogéria mikor kimentünk:)




Parfümszoba

Este 6 után váltunk el Judittal, ő a Victoriára, én pedig St. Pancras-ra mentem. Összegeztük, hogy nagyon jó napunk volt, és imádtuk:) Valamint azt is, hogy jövő héten, vagyis most hétvégén megint megyünk csavarogni egyet-bár úticélt még nem választottunk-de ez időjárás függvénye is.
Én kb fél 8kor értem haza, pont egy perccel utánam befutott a család is, megvacsiztunk, majd én jöttem kockulni.
Hétfőn reggel ismét sokáig aludtam. Olyan jó volt, a hetet, a hétfőt azzal indítani, hogy "dejó, már fél 11 és én még mindig az ágyamban lehetek". :)
Napközben nem csináltam semmi különöset. Délután a Tomival mozit beszéltünk meg, az Avengers Assemble-t néztünk meg. A mozi előtt taliztunk, a film kiírt kezdési idejében, azaz 5:10-kor. De nem aggódtunk, hogy késésben vagyunk, mivel tudtuk, hogy a kezdéstől számítva leglább 100 évet reklámoznak, ami így is lett (najó. csak fél óra reklám volt, nem 100 év:D). A popcorn a reklámok végére már csak félig volt tele.  De a film nagyon látványos volt, 3D-ben néztük, így méginkább átjött:)  Jó hosszú volt, 2 és negyed órás, de jó kis film.
Mozi után Tomival még kicsit beszélgettünk a buszmegállóban, majd ő is haza, és én is.
Itthon megvacsoráztam a szülőkkel, közben beszélgettünk, jó hangulat volt.:)  Majd mivel már elég késő volt, ők is és én is eltettem magam holnapra.
Ma semmi extra, sajna már nincs bank holiday-haha- szokott ütemben folyt a nap. Délután, mivel kisütött a nap elvittem a kutyut egy körre sétálni.
Szóval, összesítve, isteni hétvégém volt, nagyon örülök, hogy Judit barátosném újra itt van, és újra tudunk jönni-menni. Brightont vagy Eastbourne-t tervezzük, amint egy kicsit jobb idő lesz.
Remélem nektek is ilyen szupi hétvégétek volt, és további szép hetet mindenkinek:)
Akik érettségiznek, azoknak sok sikert kívánok:))